Boris Johnson kemény fellépéssel indított a kormányfői kampányban

Megkezdődött a kampány a Konzervatív Párt vezetéséért és a miniszterelnöki posztért az Egyesült Királyságban, és a fogadóirodáknál legesélyesebb Boris Johnson azonnal meg is kezdte az ígérgetést. Először egy hét végi interjúban közölte, hogy vissza fogja tartani azt a 39 milliárd fontot, amelynek a kifizetéséről Theresa May megállapodott az Európai Unióval. A szélsőségesen Brexit-párti politikusok rendszeresen úgy tüntetik fel ezt az összeget, mintha „ajándék” lenne Brüsszelnek, nem pedig London korábban vállalt szerződéses kötelezettsége. Süket fülekre talál náluk az EU már többszöri figyelmeztetése, hogy a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról sem fognak tárgyalni az Egyesült Királysággal, amennyiben nem rendezi a tartozását. Johnson kijelentésére reagálva egy Emmanuel Macron francia elnökhöz közel álló forrás azt mondta a Reutersnek, hogy a fizetési kötelezettség elmaradása „egyenlő értékű az államadósság törlesztésének beszüntetésével, és ennek jól ismertek a következményei”.

Johnson a The Daily Telegraphban hétfőn megjelent rovatában javasolta a társasági és a jövedelemadó csökkentését is. Az utóbbi szerint évi 50 ezer fontról 80 ezerre emelnék a 40 százalékos adókulcs határát, ami a lap saját számításai szerint hárommillió embert érintene, és 10 milliárd fontot venne ki az állam zsebéből. A kiesést részben abból az alapból fedeznék, amelyet a rendezetlen Brexit esetére tartalékol a pénzügyminisztérium. A brit társasági adó egyébként már most is a legalacsonyabbak között van a világon, 2008-ban csökkentették 28-ról 19 százalékra. Johnson nem mondott konkrét számot, de egyik riválisa, Jeremy Hunt külügyminiszter 12,5 százalékos társasági adót akar, Dominic Raab pedig a következő öt évben az szja alsó kulcsát csökkentené 20-ról 15 százalékra.

Johnson és a többi jelölt is azt ígéri, hogy jobb megállapodást képes kicsikarni Brüsszeltől annál, amelyet May háromszori nekifutásra sem tudott elfogadtatni az alsóházzal. Ebben a kérdésben sem foglalkoznak az uniós állásponttal, amely jottányit sem változott. A jelöltek többsége támogatja, vagy legalábbis nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy megállapodás nélkül is kilépteti az országot az EU-ból a következő haladék lejártakor, október 31-én. Brüsszel pedig komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket: a Financial Times értesülése szerint az Európai Bizottság szerdai ülésén figyelmeztetni fogja a tagállamok vállalatait, hogy ne számítsanak a már ígértnél több segítségre a britek rendezetlen kilépése esetén. Ehelyett „használják ki az extra időt” a felkészülésre.

A hard Brexit az egész európai gazdaságra súlyos negatív hatással lesz, a legnagyobb kárt azonban az Egyesült Királyságban okozza, pedig a brit gazdaság már így is egyre inkább a gyengélkedés jeleit mutatja. A feldolgozóipar teljesítménye áprilisban éves bázison 0,8, az előző hónaphoz képest pedig 3,9 százalékkal esett a tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint. Az ipari termelés tavaly áprilishoz képest 1, márciushoz képest pedig 2,7 százalékkal zsugorodott – ennek elsősorban az az oka, hogy az eredetileg március 29-i Brexitre készülve több autóipari vállalat is előre eltervezte a termelés ideiglenes leállítását áprilisban. A vártnál sokkal rosszabbak lettek a GDP-adatok is: a gazdaság az előző havihoz képest 0,4 százalékkal csökkent, míg a piac csak 0,1 százalékos gyengülést jelzett. Éves bázison a várt 1,7 helyett csak 1,3 százalékos lett a növekedés.