Kína szerint az idő nekik dolgozik

Július elejéig semmiképpen nem vezethet be Donald Trump elnök büntetővámokat a fennmaradó mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importra. Ma kezdődik ugyanis Washingtonban a vámokkal kapcsolatos hétnapos nyilvános meghallgatás a kiskereskedők, gyártók és a többi érintett vállalat részvételével. A gazdasági szereplők nagy része nem támogatja az elnök politikáját, és ennek hangot is adnak. Legutóbb a múlt hét végén több mint 600 cég – köztük a Walmart és a Target – sürgette levélben Trumpot, hogy oldja meg a kereskedelmi vitát Kínával, mert a vámok ártanak a gazdaságnak és a fogyasztóknak. Az újabb 25 százalékos vámok a Trade Partnership nemzetközi tanácsadó becslései szerint több mint kétmillió amerikai munkahely megszűnéséhez vezetnek, 2000 dollárral növelik egy átlagos, négytagú amerikai család kiadásait, és

1 százalékkal csökkentik az amerikai GDP értékét. A fogyasztók most érzik majd meg igazán a vámok hatását, ugyanis olyan cikkek kerültek az utolsó körbe, mint a mobiltelefonok, laptopok, játékok, videojáték-konzolok, televíziók, ruházat és cipő.

Kevés jel mutat arra, hogy a két ország a közeljövőben dűlőre jut egymással. Még mindig nem tudni, hogy Donald Trump találkozik-e egyáltalán kínai partnerével, Hszi Csin-pinggel a G20-ak két hét múlva esedékes oszakai csúcstalálkozóján, de a Reuters értesülései szerint szinte semmiféle előkészítő munka nem folyik. Trump szerint „nem is számít”, hogy Hszi elmegy-e egyáltalán a csúcsra, bár egy hete még a vámok azonnali bevezetésével fenyegetőzött erre az esetre. A kínaiaknak azonban a jelek szerint egyre kevésbé sürgős a megegyezés, mert meggyőződésük, hogy az újraválasztási kampányát hamarosan megindító Trumpot sürgeti inkább az idő, a kínai gazdaság pedig – ha nehézségekkel is – kibír akár egy elhúzódó kereskedelmi háborút is.

„Ha összességében nézzük a helyzetet, Kínának nem sürgős, mert az idő nekünk dolgozik – emlékeztetett pekingi sajtótájékoztatóján a kereskedelmi minisztérium alá tartozó egyik kutatóintézet igazgatója. – Ha az Egyesült Államok nem mutat jó szándékot, s továbbra is visszalép az ígéreteitől, akkor mi inkább nem tárgyalunk” – idézte a CNBC Liang Minget. Az időre játszva Peking keményített az álláspontján, és előfeltételeket támasztott a megállapodáshoz: Washingtonnak egyenlő félként kell kezelnie Kínát, kötelezettséget kell vállalnia, hogy nem vet ki újabb vámokat, és jelentősen csökkentenie kell az exportellenőrzést a fejlett iparágakban, ha azt akarja, hogy Kína legalább 1,2 ezermilliárd dollár értékben importáljon amerikai árucikkeket.

India is beszállt a konfliktusba

India vasárnaptól büntetővámot vet ki 28 amerikai termékre, többek között a mandulára, almára és dióra, miután Donald Trump elnök megvonta az országtól az Általános Preferenciarendszer (GSP) nyújtotta kedvezményeket. A GSP vámkedvezmények olyan rendszere, amelynek célja, hogy támogassa a készáruk és feldolgozott mezőgazdasági termékek importálását fejlődő országokból, és ennek India volt a legnagyobb haszonélvezője: 5,6 milliárd dollár értékben exportált vámmentesen az Egyesült Államokba. A büntetőtarifák akár a 120 százalékot is elérhetik, és eredetileg már tavaly szó volt a bevezetésükről, amikor Washington nem mentesítette Indiát az acél- és alumíniumimport-vámok alól, de a kereskedelmi tárgyalások idejére elhalasztották a döntést. A két ország közötti forgalom 142,1 milliárd dollárt tett ki tavaly, és India az amerikai mandula messze leg­nagyobb piaca 543 millió dollárral, az alma esetében pedig a második helyen áll 156 millió dollárral. | VG