Megoldás a hozamsivatagra
Bécs újabb százéves lejáratú kötvény kibocsátását fontolgatja. Sajtóinformációk szerint az osztrák jegybank annyira elégedett a két éve piacra dobott százéves papír teljesítményével, hogy reálisnak tartja az újabb sorozatot. Az extrém hosszú lejáratú eszközt 2,1 százalékon bocsátották ki, azóta csaknem 100 bázispontot ereszkedett a hozam, tegnap 1,13 százalékon állt. Összevetésül: a második leghosszabb lejáratú, harmincéves papírral tegnap 0,69 százalékos hozamon kereskedtek a másodpiacon.
Az alacsony hozamok korában a befektetők annyira éhesek a kézzelfogható profitra, hogy még az irreálisnak tűnő lejáraton is keresik az eszközöket – magyarázta lapunknak Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Ekkora időtávon csak intézményi befektetők, leginkább nyugdíjalapok és biztosítók keresik a befektetési lehetőségeket, nekik életbevágó, hogy a jelenlegi hozamsivatagban is tudjanak akár évtizedekre előre tervezni.
Az osztrák eszközre való eddigi kereslet miatt azonban nem csak a legnagyobb intézményi befektetőknek érte volna meg a kötvény. „Ha két éve egy magánbefektető beszállt volna a százéves osztrák papírba, mára 60 százalékot keresett volna.”
Bécs sikerén felbuzdulva több kormány is megfontolta az évszázados eszközt. A legnagyobb államok, Németország és Franciaország ugyan elzárkóztak a lehetőségtől, de sajtóhírek szerint Madridot érdekelheti. Török Lajos hangsúlyozta: az olasz és a lengyel kormány már bocsátott ki ötvenéves lejáratú kötvényt, így számukra csak időzítés kérdése, hogy mikor próbálkoznak még hosszabbal. Belgium és Írország már kísérletezett hasonlóval, bár ők az évszázados kötvényt privát kibocsátáson adták el, ezek az eszközök nem forognak a másodpiacon. Argentína azonban két éve nyilvános aukció keretében dobott piacra egy százéves papírt. „Ha a szinte rendszeresen államcsődbe jutó, a világ legkockázatosabb országai közt lévő Argentína hasonló lejáratú eszközére van kereslet, akkor egy olasz vagy spanyol kötvényre miért ne lenne?” – veti fel a kérdést az elemző.
A jelen piaci környezetben a kibocsátások mellett szól, hogy az Európai Központi Bank (EKB) előrevetítette a kötvényvásárlási program újraindítását, akár már az idén. A szabályozás szerint a jegybank legfeljebb harmincéves papírokat vehet, de Mario Draghi EKB-elnök már jelezte: módosíthatnak a mennyiségi lazítóprogram szabályain.
Kérdés azonban, hogy az intézményi befektetők mennyire örülnének annak, ha az EKB is megjelenne az extra hosszú lejáratok piacán és – vételeivel – még jobban lenyomná a hozamokat. Jó kérdés az is, hogy az évszázados papírok megjelenhetnek-e a vállalati kötvények piacán. Török Lajos szerint nem lehet kizárni a valószínűségét, a piac ugyanis folyamatosan kísérletezik, a befektetők minden érdemi hozamra ugranak, ráadásul az EKB politikája miatt szinte ingyen lesz a pénz a következő években is.
