Megugrottak az amerikai határidős tőzsdeindexek tegnap, miután Steven Mnuchin pénzügyminiszter azt mondta a CNBC-nek, hogy 90 százalékban kész van a kétoldalú kereskedelmi megállapodás Kínával, és van mód annak a véglegesítésére. Részletekkel azonban nem szolgált azt illetően, mi az a maradék 10 százalék, amelyről nem sikerült még dűlőre jutni. Abban azonban biztos – tette hozzá –, hogy Donald Trump elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping számottevő haladást érhet el a G20-ak oszakai csúcstalálkozója alatt, szombaton tartandó egyeztetésen.
A piacok ennél óvatosabb optimizmussal várják a tárgyalást, érdemi áttörést senki nem remél. Egy magas rangú kormányzati illetékes szerint Washington nem hajlandó előfeltételként engedményt tenni a már meglévő vámok ügyében, legföljebb az elképzelhető, hogy a két fél jó szándéka bizonyítékaként vállalja: nem vet ki újabb büntetőtarifákat. Trump 25 százalékos vámot tervez a kínai fennmaradó 300 milliárd dolláros részére is, és már meg is tartották a nyilvános meghallgatásokat, amelyek ennek a bevezetéséhez szükségesek. Több mint 300 amerikai vállalat, többek között olyan fontos cégek, mint a Best Buy, a HP és a Hallmark Cards, próbálták meggyőzni Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő hivatalát, hogy a további vámok milyen súlyos csapást jelentenének számukra, és hogyan rontanák a versenyképességüket a külföldi riválisokkal szemben. Jason Bonfig, a Best Buy értékesítési igazgatója például arra figyelmeztetett, hogy a szórakoztatóelektronika terén rövid távon egyszerűen nem tudják kiváltani a kínai beszállítókat. Patrick Fox, a VF Corporation cipőgyártó vámokért és kereskedelmi stratégiáért felelős igazgatója pedig arra hívta fel a döntéshozók figyelmét, hogy az országnak nincs meg a képessége, és őszintén szólva nem is akar létrehozni alacsony bérezésű feldolgozóipari munkahelyeket, amelyekkel pótolhatnák a Kínában zajló termelést.
Akár folytatódnak a tárgyalások, akár nem, Trump akkor is megmarad bizonytalansági tényezőként. Ha az elnök úgy érzi, hogy a dolgok nem haladnak elég gyorsan, bármikor dönthet az újabb vámok bevezetése mellett, amivel tovább rontja majd a világ két legnagyobb gazdaságának helyzetét. A Morgan Stanley elemzői szerint ebben az esetben a világgazdaság három negyedéven belül recesszióba süllyed, de még egy esetleges megállapodás körvonalazódása is csak némileg csökkentené a gyülekező sötét felhőket, mert a károk már megtörténtek: megtört a vállalatok bizalma, zuhannak a beszerzésimenedzser-indexek, visszaesett a globális tőkebefektetés. Hasonló következtetésre jutottak a UBS stratégái is, akik úgy számolnak, hogy a kereskedelmi háború eszkalálódása 75 bázisponttal visszavetné a globális növekedést a következő hat negyedévben, és olyan mértékű recessziót okozhat, mint amilyen az eurózóna válsága volt. A globális részvénypiac 20 százalékkal esne vissza becslésük szerint.
A szabadkereskedelmet sürgeti a zárónyilatkozat-tervezet
A G20-ak vezetői a szabadkereskedelem és a technológiai innováció előmozdítását fogják sürgetni a globális növekedés felpörgetése érdekében – értesült az Aszahi Sinbun című japán napilap. A zárónyilatkozat-tervezetben a házigazda Japán megpróbál közös platformot találni az Egyesült Államok és a többi résztvevő véleménye között, ami nem egyszerű, mert Washington nem fogadja el a protekcionizmus elítélését, már magát a kifejezést is tabunak tekinti, míg mindenki más erőteljesen figyelmeztetni akar a kereskedelmi feszültségek veszélyeire. | VG
