Szintet lépett a kereskedelmi adok-kapok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz indiai kormány vizsgálatot indított, hogy kiderítse, jogosak-e a külföldi vállalatok panaszai a szigorú adattárolási szabályok miatt – jelentették be tegnap Újdelhiben. A Reserve Bank of India tavaly tette kötelezővé az indiai adatok helyben való tárolását, hogy lehetőség legyen hozzájuk férni, amennyiben egy vizsgálat szempontjából ez szükséges. A lépést rossz néven vette a washingtoni kormány és az olyan nagy amerikai pénzügyi szolgáltatók, mint a Mastercard, a Visa és az American Express is, amelyek a Reuters jelentése szerint folyamatosan lobbiznak a jegybank döntésének megváltoztatása érdekében – eddig sikertelenül.
A felülvizsgálat ígérete egybeesik az Egyesült Államok és India közötti kereskedelmi feszültség éleződésével. Újdelhi vasárnap vetett ki vámot 28 amerikai termékre válaszul arra, hogy Washington megvonta az országtól az általános preferencia-rendszer nyújtotta kedvezményeket, és nem adott mentességet a tavaly bevezetett acél- és alumíniumimport-vámok alól. Az indiai döntés azonban könnyen visszaüthet, ez a fajta kemény hozzáállás több kárt okozhat az országnak, mint előnyt – figyelmeztetett Priyanka Kishore, az Oxford Economics szakértője. Kínához hasonlóan India is arányaiban jókora többlettel rendelkezik a kétoldalú forgalomban: az áruimport értéke tavaly 33, az exporté viszont 54,6 milliárd dollárt tett ki. A teljes kétoldalú forgalom 142 milliárd dollár volt, ami a hétszerese a 2001-esnek, és az Indiai–Amerikai Kereskedelmi Kamara múlt havi becslése szerint öt éven belül elérheti az 500 milliárdot – ha a viszályból nem lesz eszkalálódó vámháború. Mivel Donald Trump elnöknek a külkereskedelmi deficit a vesszőparipája, és Újdelhi messze nem rendelkezik akkora ellensúllyal, mint Peking, ezt egyelőre senki nem tudja megjósolni.
Mindenesetre India hozzáállása feltűnően megváltozott, amióta Narendra Modi kormányfő májusban nagy többséggel megnyerte a választásokat – figyelmeztetett a Twitteren Michael Kugelman, a washingtoni Wilson Center kutatóintézet ázsiai programért felelős igazgatóhelyettese. Pedig ha Indiának valamire nincs szüksége, akkor az egy kereskedelmi háború. A GDP növekedése az első negyedévben 5,8 százalékra lassult, ami két éve a legrosszabb eredmény. És ez csak a hivatalos adat; egy korábbi kormánytanácsadó szerint a statisztikákat csúnyán kozmetikázzák, és a 2011 és 2017 között jelentett, átlagosan 7 százalékos növekedés valójában közelebb lehetett a 4,5-hez – számolt be a CNN.
