Trump visszavonatná az indiai vámokat
Elfogadhatatlannak tartja Donald Trump, hogy India túlságosan magas vámtarifákat vet ki az amerikai termékekre, és hangsúlyozta: ezeket vissza kell vonni. „Már várom, hogy beszélhessek Narendra Modi miniszterelnökkel arról, hogy az indiai vámok már évek óta magasak, a közelmúltban pedig még tovább emelték őket” – idézi az amerikai elnököt a Reuters. Trump szavaira vegyesen reagált az indiai piac: a Sensex index 0,02, a Nifty 50 pedig 0,05 százalékos mínuszban zárt, a tízéves indiai állampapírok hozamára ugyanakkor nem volt negatív hatással az amerikai elnök kijelentése – 4 bázisponttal 6,9 százalékos szintre esett.
Trumpnak és Modinak a hét végi oszakai G20-as csúcstalálkozón alkalma nyílhat a nézeteltérések rendezésére. Újdelhi kormányzati források mindenesetre azt nyilatkozták, hogy az indiai vámok a fejlődő országok körében nem számítanak kirívóan magasnak, ráadásul az amerikaiak sokkal magasabb tarifákkal sújtottak egyes indiai termékeket.
A feszültség hátterében az áll, hogy júniusban Újdelhi huszonnyolc amerikai termékre vetett ki vámot – ezek némelyike eléri a 70 százalékot – azt követően, hogy Washington megvonta Indiától az általános preferencia-rendszer (GSP) nyújtotta kedvezményeket, ráadásul mentességet sem adott a tavaly bevezetett acél- és alumíniumimport-vámok alól. A GSP-programból az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala szerint 2017-ben éppen India profitált a legtöbbet: 5,6 milliárd dollár értékben exportált kedvező feltételekkel az Egyesült Államokba, míg Thaiföld 4,2, Brazília pedig 2,5 milliárd dollár értékben.
Érdekesség egyébként, hogy Trump nyilatkozata némileg ellentmondott Mike Pompeo egy nappal korábbi, visszafogottabb hangvételű kijelentésének. Az amerikai külügyminiszter Újdelhibe látogatott, ahol Modival is találkozott, majd azt közölte, hogy a fennálló ellentéteket baráti hangulatban vitatták meg.
A Bloomberg a héten arról számolt be, hogy az újdelhi kereskedelmi minisztérium anyagi ösztönzőkkel szeretné a jövőben Indiába csábítani a kereskedelmi feszültségek miatt Kínából elmenekülő vállalatokat, Trump pedig erre is érzékenyen reagálhat. Az amerikai elnök szerdán épp emiatt kritizálta Vietnámot, bár azt is elismerte, hogy Hanoi nagy felvásárlója a nyugat-virginiai szénnek, ami kedvező az Egyesült Államok számára. Trump ugyanakkor figyelmeztette az ázsiai
országot, hogy ne húzzon sápot
a nála letelepedő amerikai vállalatokból. Vietnám vonzerejét növeli az Európai Unióval várhatóan vasárnap aláírandó szabadkereskedelmi egyezmény is.
Vietnámi elemzők szerint országuk azért lehet a legnagyobb haszonélvezője a kínai–amerikai kereskedelmi vitának, mert számos olyan terméket állít elő, amelynek kínai megfelelőire Trump büntetővámot vetett ki.
Az év első négy hónapjában az Egyesült Államok vietnámi bevitele 38 százalékkal nőtt éves viszonylatban, míg Tajvanból 22, Dél-Koreából 17, Bangladesből pedig 13 százalékkal importáltak többet, mint 2018 azonos időszakában. A beruházások megugrása miatt a maláj pénzügyminiszter is optimistább lett: Lim Guan Eng szerint a büdzsében tervezett 4,9 százalékos idei gazdasági növekedés helyett az 5 százalékos is elérhető közelségbe került.
India „akciósan” évi
5,6
milliárd dollár értékű árut exportált Amerikába
