Öregedő Európa – Alacsony maradhat az alapkamat

A népesség szerkezeti átalakulása az élet több területét érinti, amelyek közül sokat hallani a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról vagy a lakáspiaci változásokról. Ritkábban esik róla szó, de az alacsony szaporodási ráta és a növekvő várható élettartam a monetáris politikára is nagy hatással van, a természetes, egyensúlyi reálkamatszint csökkenésén keresztül.

Bár sokan vitatják, de a friss kutatások szerint az eurózónán belül a monetáris politikának is figyelembe kell vennie ezt a faktort. Marcin Bielecki, Michał Brzoza-Brzezina és Marcin Kolasa lengyel jegybanki kutatók a háztartások életciklusait vizsgálták az Eurostat demográ­fiai előrejelzéseire támaszkodva. Az nem kérdéses, hogy a demográfiai változások első körben az egy főre eső GDP-növekedési rátát csökkentik, valamint a GDP-n belül növelik az egészségügyre és hasonló szolgáltatásokra jutó fogyasztás arányát.

Tanulmányuk szerint azonban a várható élettartam emelkedése arra is készteti a háztartásokat, hogy a korábbiaknál nagyobb mennyiségű eszközt halmozzanak fel a várhatóan hosszabb nyugdíjas időszakra. Így az elérhető tőke mennyisége csökken, amit felerősít az, hogy a munkaképes korúak aránya csökken a teljes népességen belül. Számításaik szerint ez a két hatás a rendelkezésre álló eszközök GDP-arányát 1980 és 2030 között 8 százalékkal növeli, a természetes, egyensúlyi reálkamatszintet pedig az 1980-ban megfigyelt 2 százalékról 0,4 százalékra viheti le 2030-ra.

A jelen demográfiai változásai azonban hamarosan természetes korlátot állítanak a jegybanki politika számára – vélik a tanulmány szerzői. Míg a nulla alapkamatszint elérése a nyolcvanas évek bármelyikében 0,5 százalékos eséllyel következhetett be, 2015-re ez a valószínűség 3 százalékra nőtt, és a modell szerint további 1 százalékkal emelkedik majd 2030-ra. Ha hosszabb periódust nézünk, megdöbbentő a következtetés: míg a nyolcvanas években a nulla nominális kamat esélye legalább egy éven keresztül 4 százalékos volt, a 2020-as évtizedben ennek már 30 százalék a valószínűsége.

A modell szerzői hozzáteszik, hogy a folyamat öngerjesztő jellegű. A természetes egyensúlyi reálkamatszint ugyanis követő típusú változó, és általában csak az időperiódus lezajlása után mérhető. Ha a jegybankok mindig csak a jelenre alapozva tudnak döntéseket hozni, akkor azzal deflációs helyzetet teremtenek, mert az egyensúlyi reálkamatszintet felülbecslik, és a döntéseik csökkentik az inflációt. Mivel az alacsony infláció még alacsonyabb nominális kamatszintet okoz, a korábban említett nulla alapkamat esélye a 2020-as években legalább egy év során az előzőleg becsült 30-ról 45 százalékra emelkedik.

A kutatók hozzáteszik, hogy modelljük két alapfelvetése meglehetősen elméleti. Az egyik, hogy a nyugdíjba vonulás korhatára nem emelkedik, a másik, hogy a központi bank inflációs célja is változatlan marad. A nyugdíjkorhatár kitolása rövidítené a nyugdíjban töltött várható élettartamot, és az inflációs cél megemelése is pozitív irányba változtatná meg a modell kimenetét. Mindkét intézkedés azonban számos egyéb negatív következményt hordozna magával. Bár a fenti eszmefuttatás elméleti jellegű, és számos faktort teljes mértékben kihagy – például a technológiai változások hatását a produktivitásra –, a problémával az Európai Központi Bank (EKB) is kiemelten foglalkozik.

n Az EKB is felfigyelt a témára

Peter Praet, az EKB vezető közgazdásza szerint az öregedő munkaerőpiac Európában elhúzódó recessziókhoz és gyengébb fellendülési ciklusokhoz vezethet. A Reutersnak nyilatkozva a szakember elmondta, hogy a demográfiai átalakulás már most csökkenti a kamatszintet, és növeli annak az esélyét, hogy az inflációs célt a jegybank nem tudja teljesíteni. Praet is egyetért azzal, hogy az egyensúlyi reálkamatszint drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben a megnövekvő megtakarítások, az alacsonyabb termelékenység és az eltartottak magasabb aránya következtében. Az EKB szakembere a megoldást a nyugdíjkorhatár kitolásában látja, miközben a munkavállalást tovább ösztönző eszközökre is szükség lenne. | VG