Elhunyt a puccsal eltávolított elnök

Elhunyt Robert Mugabe, korábbi zimbabwei elnök, aki 37 évig állt az afrikai ország élén – adta hírül a BBC. Az államfő legismertebb intézkedései közé tartozik, hogy az egészségügyi ellátást és oktatást elérhetővé tette a fekete többség számára is, a 2000-ben elindított földreform keretében pedig a fehér gazdáktól elvett földeket feketék között osztotta szét. Elnökségének utolsó éveit az ellenzékiek agresszív elnyomása és az ország gazdasági hanyatlása jellemezte. Az államfői poszton 2017-ben korábbi helyettese, Emmerson Mnangagwa követte, miután egy katonai puccs közepette Mugabe bejelentette lemondását. Ezzel mentesült a felelősségre vonás alól, illetve nagyvonalú nyugellátást, rezidenciát és gépkocsiflottát kapott.

Mugabe 2000-ben szembesült azzal a problémával, hogy az ország egyre rosszabb gazdasági helyzetbe kerül, ráadásul a kormány dolgát 2002-től kezdve nemzetközi szankciók is nehezítették. A válság 2008-ra csúcsosodott ki igazán, ekkor a fogyasztói árak egy hét alatt többször is duplájukra ugrottak. Egyes becslések szerint 2008 októberében a havi hiperinfláció elérte a 79,6 milliárd százalékot. A helyzetet úgy oldották meg, hogy a következő évben a nemzeti fizetőeszköz helyett amerikai dollárt kezdtek használni. Amikor 2017-ben Mugabét eltávolították az elnöki posztról, a Világbank adatai szerint 0,9 százalék volt az éves infláció, később azonban ismét romlani kezdett a helyzet, idén júniusban a fogyasztói árak 176 százalékkal emelkedtek éves viszonyításban.

A Mnangagwa-kormány hatalomra kerülésekor számos megszorító intézkedést vezettek be: csökkentették az állami kiadásokat és az állami szektorban dolgozók bérét, valamint új adókat vetettek ki. Hangsúlyozták, hogy csak reformokkal javítható oly mértékben a befektetői környezet, hogy az új beruházások érezhető hatást gyakorolhassanak a munkaerőpiacra. Hivatalos adatok egyébként nem állnak rendelkezésre a foglalkoztatottsággal kapcsolatban. Míg a Világbank becslései szerint a munkanélküliségi ráta tavaly 4 százalék volt, a többség azonban ezt túlságosan optimista becslésnek tartja, és egyes közgazdászok 60, mások 95 százalékos értéket tartanak inkább reálisnak.