Komoly vita a negatív betéti kamatról
Élesen kritizálta tegnap a német pénzügyi felügyelet elnöke, Felix Hufeld a bajor kormányfő azon ötletét, hogy meg kellene tiltani a bankoknak, hogy áthárítsák az ügyfelekre a negatív betéti kamat költségeit. Hufeld szerint ugyanis az euróövezeti talpra állás egyik záloga a nyereséges bankrendszer, az Európai Központi Bank (EKB) várható kamatcsökkentése viszont tovább apaszthatja a profitot. Csak tavaly az euróövezeti bankszektor 2,4 milliárd eurót fizetett az EKB-nak a mínusz 40 bázispontos overnight betéti kamat után. Az utóbbi időben több bank kezdte el pedzegetni, hogy a betéteken át az ügyfeleikre hárítanák a jegybanknak fizetendő összegeket. Ezzel egy időben érkezett Markus Söder bajor kormányfő ötlete a tiltásról. Egy Frankfurtban tartott pénzügyi konferencián Németország két legnagyobb bankjának, a Deutsche Banknak és a Commerzbanknak a feje egyetértett abban, hogy a reálgazdaságba is átgyűrűzhet a bankok rossz teljesítménye. A két bankvezér úgy érvelt: a vállalatok és a lakossági ügyfelek nem vesznek fel lényegesen több hitelt, ha azt 10 bázisponttal alacsonyabb kamaton kaphatják meg, a banki profit viszont megérzi a kiesést. Ugyanezen a konferencián azonban Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leköszönő és az EKB következő elnöke kiállt a negatív kamatok mellett, amelyek hatása szerinte összességében pozitív volt. Sőt, úgy vélte, a bankok még jól is jártak, mert az alacsonyabb kamatmarzsokat ellentételezte a nagyobb gazdasági növekedéssel járó magasabb hitelezési aktivitás és az alacsonyabb céltartalékképzés.
Az egymásnak feszülő vélemények remekül rámutatnak arra a bizonytalansága, amelyben az EKB tartja a piacot. A jegybank jövő csütörtöki kamatdöntő ülése kapcsán a befektetők még mindig nem tudják, mire számíthatnak: a kormányzótanács nem küldött egyértelmű jelzést arról, hogy mi lehet a beharangozott monetáris stimulus sorsa. Mario Draghi EKB-elnök szerint egy egész intézkedéscsomagra is szükség lehet, amely tartalmazza a kamatcsökkentést és a felmelegített eszközvásárlási programot. Viszont még a kormányzótanácson belül is van olyan, aki nem ért egyet: Klaas Knot holland jegybankelnök szerint például az európai gazdaság nem elég gyenge ahhoz, hogy ez új eszközvásárlási programot tenne szükségessé, de ettől függetlenül a kamatcsökkentés még elképzelhető.
A bankszektor problémáira, azaz a kamatcsökkentés és a romló profitok dilemmájára jó megoldás lenne a többszintű betétikamat-rendszer. A több országban, például Dániában működő rendszer lényege, hogy a bankok egyes overnight betéteket nem a negatív rátán, hanem nullaszázalékos kamatra helyezhetnek el a jegybanknál. Mario Draghi nemrég elmondta, hogy a kormányzótanácson belül téma a rendszer alkalmazása, de a bankok várakozásait hűtendő hangsúlyozta: a banki profitabilitás nem része a jegybanki mandátumnak.
n Recessziós jelek a német gazdaságból
A gyenge külföldi kereslet miatt a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a német gyáripari megrendelések júliusban, ami arra utal, hogy Európa legnagyobb gazdasága recesszióba süllyedhet a harmadik negyedévben. A berlini statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint ár-, szezonális és naptári hatással kiigazítva éves összevetésben 5,6 százalékkal zuhantak a a megrendelések; elemzők 1,1 százalékos visszaeséssel számoltak a júniusi 3,6 százalékos csökkenés után. Az exportorientált német gazdaságnak súlyos károkat okoz a globális növekedés lassulása, valamint az amerikai–kínai vámháború és a Brexit körüli elhúzódó bizonytalanság. A gazdasági minisztérium szerint egyelőre semmi jele annak, hogy a következő hónapokban alapvető javulás következne be az ipari szektorban. | VG
