BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megadóztatnák a speciális román nyugdíjakat

Bátor lépésre szánta el magát a bukaresti kormány, amely különadót tervez kivetni az elmúlt években egyre szélesebb rétegek számára odaítélt, az állami költségvetést jelentősen megterhelő különleges nyugdíjakra. A román szenátus által már megszavazott jogszabály értelmében a 490 ezer forintnak (7000 lej) megfelelő összegnél nagyobb illetmények esetében vezetnek be progresszív adót. Eddig az értékig marad a mostani, 10 százalékos jövedelemadó (Romániában a 2000 lejes szintig adómentes a nyugdíj; egy lej 70 forint), efölött 30 százalékos, míg a tízezer lejnél nagyobb nyugdíjak esetében 900 lejes illetéket, valamint az ezt a határértéket meghaladó összegre 50 százalékos különadót kell majd befizetniük a speciális juttatásra jogosultaknak.

A szociáldemokrata kabinet pénzügyminisztere, Eugen Teodorovici által társadalmi igazságtételnek nevezett előterjesztés – amelyről döntéshozó kamaraként a képviselőház mondja ki a végső szót – hosszú ideje foglalkoztatja a közvéleményt. Miközben az államnak hitelből kell pótolnia az öregségi járandóságok kifizetését, az átlagnyugdíj pedig 80 ezer forintnak megfelelő lejre rúg, az országban mintegy 190 ezren részesülnek jelentős összegű különleges nyugdíjban, amelyet nem a társadalombiztosítási hozzájárulás alapján, hanem a szolgálati idő utolsó éveiben kapott bér alapján számolnak ki. Kiemelt öregségi járandóságra jogosultak többek között a védelmi, a belügyminisztériumi és a titkosszolgálati alkalmazottak, a pilóták, a törvényhozók, a bírák és ügyészek, ez a kör az idén önkormányzati vezetőkkel bővült. Hűen illusztrálja az arányokat, hogy a bírák és közvádlók speciális nyugdíja átlagosan 18 ezer lej, a mintegy 30 ezer katonai nyugdíj pedig meghaladja a 6000 lejt.

Speciális nyugdíjakra tavaly csaknem kétmilliárd eurót folyósított a román állam, ezek megadóztatásából jövőre százmillió euró folyna vissza a költségvetésbe. Márpedig a bukaresti kormánynak egyre több pénzre van szüksége a GDP 4 százalékához közelítő nyugdíjdeficit pótlására, amit az idén elkezdett, és a következő három évben végrehajtani tervezett mintegy 70 százalékos nyugdíjemelés is súlyosbít, hiszen 2023-ig mintegy 35 milliárd euró többletterhet ró a költségvetésre.

A jogosultak egy része nehezen hajlandó engedni privilégiumából. A Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács bejelentette, hogy az intézkedés bevezetése esetén a testület az alkotmánybírósághoz és nemzetközi szervezetekhez fordul.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.