Erősödő életjelek a német gazdaságból

Végre jó hír érkezett a gyengélkedő német gazdaságról: szeptemberben az előző havihoz képest 1,3 százalékkal bővültek az ipar megrendelései. Az elemzők stagnálást vártak a júliusi 2,2 és az augusztusi 0,4 százalékos zsugorodás után. A belföldi megrendelések az átlagot meghaladóan, 1,6 százalékkal növekedtek, míg a külföldi megrendelések csak 1,1 százalékkal (főleg az eurózónán kívülről), de az augusztusi 0,6 százalékhoz képest ez is előrelépés.

A német megrendelések szeptemberi visszapattanása nem vezetett ralihoz a piacokon, részben mert az

európai részvényindexek kedden már négyéves csúcsra értek, mivel a befektetők érdemi előrehaladásra számítottak az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalásokon.

Az európai részvények némileg erősödtek szerdán, és az euró is visszavett a dollárral szembeni veszteségéből. A közép-európai devizák pedig általában némileg gyengültek. Nagy optimizmust a német megrendelési adatok már csak azért sem válthattak ki, mert a múltban nagy ingadozást mutattak. Ráadásul egyszerre érkeztek Németország és az eurózóna beszerzésimenedzser-indexeinek második olvasataival, amelyek nem oszlatták el a félelmeket. A végleges euróövezeti BMI index némileg magasabb lett az előzetesnél, de az 50,6 pontos adat a stagnálásnál alig jelent többet.

Megjelent-e a fény az alagút végén a technikai recesszió fenyegette Németország számára? – ez az eurózóna és az Európai Unió gazdasági kilátásai szempontjából az egyik legfontosabb kérdés. Az utóbbi két év gyengébb teljesítménye Berlint már-már azzal fenyegeti, hogy a gazdasági motor szerepét át kell adnia a franciáknak, ám a jelek szerint erre egyelőre nem kerül sor.

„Amerikából és Kínából is jöttek mostanában olyan adatok, amelyek mintha azt sugallnák, hogy az üzleti ciklus elérte az alját – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, és hozzátette: – A közelében lehetünk, de megoszlik az előrejelzők véleménye, van, aki szerint 2020-ban már javulhatnak a gazdasági mutatók, mások szerint azonban még nem megnyugtatók az adatok, és 2020-ban érjük el a ciklus alját.” Az elemző figyelmeztetett, hogy jövőre a magyar gazdaság az állami beruházások várható lassulása miatt is veszíthet a tempóból.

A német gazdaság ezer szállal kötődik Közép-Európához. Régiónk kivitelének legfontosabb célpontja Németország, az ottani illetőségű cégek itt letelepített leányvállalatai pedig jelentős hányadot képviselnek a térség országainak ipari termelésében. A német lassulás romboló hatással lehet a magyar gazdasági teljesítményre is – írták friss tanulmányukban az OTP elemzői, akik szerint a GDP bővülése a 2018-as csaknem 5 százalékos sebességről 2020-ra akár 3 százalék közelébe lassulhat.

A régióban nem is Magyarország a legkitettebb a német termelés ingadozásainak – ezt az ING elemzése mutatta ki. A legveszélyeztetettebbek északi szomszédaink: a német export hozzáadott értéke a GDP 4,9 százalékát teszi ki a csehek, és 4 százalékát a szlovákok esetében. A magyar arány 3,7, a lengyel 3, a román pedig csak 1,6 százalék az ING számításai szerint.

A régió már nem csupán egy fogaskerék a német gépezetben – állítják az elemzők –, hiszen az utóbbi évek érdemi béremelkedésének hatására a közép-európai növekedés súlypontja jelentősen eltolódott az exportról a szolgáltatások és a fogyasztás irányába. Emiatt a régió gazdaságai a korábbinál sokkal ellenállóbbá váltak a német lassulás begyűrűző hatásaival szemben – állítják az ING elemzői. Immunisak azonban nem lehetnek, különösen, ha a német gondok tartósnak bizonyulnak. Az exportvezérelt német gazdaság felől érkező életjeleket, adatokat nem hiába figyelik lélegzet-visszafojtva a régió és Európa piacain, ugyanis azok általában jól tükrözik a globális kilátásokat is. A német recesszió kockázatait egyébként csökkenthetné, ha az Európai Központi Bank által szorgalmazott gazdaságösztönző költekezési programot hirdetne a berlini kormány, ám a kabinet mellett működő ötfős gazdasági tanácsadói testület ezt továbbra sem javasolja.

Eredményt hozott a költségcsökkentés a BMW-nél

Működési nyeresége emelkedéséről számolt be harmadik negyedéves jelentésében a három nagy német autógyártó egyike, a BMW. A 33 százalékos éves alapú bővülés részben a városi terepjárók (SUV-ok) eladásainak köszönhető. Ez nem feltétlenül a belföldi vásárlóerő növekedését jelzi, hiszen a kereslet már korábban a terepjárók irányába tolódott. Az elemzők emelkedésre számítottak, de kevesebbet vártak a 2,29 milliárd eurós nyereségnél, hiszen 2018 azonos negyedévében egyszeri tényezők csökkentették a profitot. Az üzemi marzs 4,4-ről 6,6 százalékra, a bevétel 7,9 százalékkal 26,67 milliárd euróra, az eladott autók száma pedig 3,6 százalékkal 613,4 ezerre nőtt a negyedévben. A számok azt igazolják, hogy meghozták első eredményüket az augusztusban hivatalba lépett vezérigazgató, Oliver Zipse költségcsökkentő intézkedései. A Debrecen környékén új üzemet építő BMW-nek szüksége is van a költségvetési mozgástérre, hisz a hibrid és az elektromos autók gyártásának felfuttatására vonatkozó tervei jelentős beruházásokkal, forrásigénnyel járnak.