Feszítő ellentétek maradtak a testületben

Három biztos, köztük a magyar személye körüli viták miatt késéssel, de végül megalakulhat az új Európai Bizottság. A keddi strasbourgi szavazáson a testület 461 igent kapott, 157-en voksoltak nemmel, és 89-en tartózkodtak. A nagy többség megtévesztő lehet a jövőt illetően. A legnagyobb frakciók – az Európai Néppárt, a liberális Újítsuk meg

Európát és a Szocialisták – szinte egyhangúlag Von der Leyen mögé álltak, és az Európai Konzervatívok és Reformisták fele is. Az új bizottság azonban úgy kapta meg a zöld fényt, hogy a Zöldek jórészt tartózkodtak, holott az elnök asszony az új európai politika egyik kiemelt ügyeként beszélt a környezetvédelemről. Konkrét ügyekben nehéz lehet majd többséget építeni, mert az uniót még azután is nagy ellentétek feszítik, hogy jövőre a tagok közül távozik a gyakori botránykő Nagy-Britannia: London már nem is delegált biztost a bizottságba. Befizetései hiányozni fognak, és az unió hétéves költségvetését minden bizonnyal csak késélre menő viták közepette fogadják majd el. Ezenkívül is nagyon sok a forró kérdés, és összetűzéseket sejtet, hogy egyre határozottabban próbál beleszólni a döntésekbe a francia elnök és a közép-európai országok csoportja, közben pedig meggyengült a német kancellár, Angela Merkel befolyása.

Még az utóbbi években előkerült népszerű zöldkártya sem feltétlenül vezet diadalmenethez. Von der Leyen, aki az erősen „kizöldült” német kormányból érkezik, a de­cemberben tető alá hozandó Európai zöldmegegyezést nevezte az új európai növekedési stratégiának, amelynek a végrehajtására masszív beruházásokat ígért.

A zölddé válás azonban nem feltétlenül jár feszültségek nélkül. Kedden Berlin, tegnap Párizs központját özönlötték el a környezetbarát intézkedések és a latin-amerikai áruk beáramlását megkönnyítő tervezett egyezmény ellen demonstráló gazdák traktorjainak ezrei. Egyúttal az „agroszapulás” jelensége ellen is tiltakoztak mindkét fővárosban, mivel úgy érzik, a zöldek indokolatlanul csináltak belőlük környezetkárosító mumust, és a megélhetésüket veszélyeztetik.

A zöldberuházások mellett a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia támogatását is kiemelt európai feladatnak nevezte Von der Leyen. Egyúttal egységes európai álláspont kialakítását sürgette a kiberbiztonság ügyében. Vele szinte egyszerre Angela Merkel ugyanezt mondta a német parlamentben az 5G-s telekommunikációs hálózatok fejlesztésében való kínai részvételről. A bizottság új elnöke elmondta: az uniónak nyitva kell tartania a kaput a nyugat-balkáni államok előtt, egyúttal teljesen helyre kell állítania a schengeni határőrizetet, és csak azokat kellene befogadnia, akik valóban védelemre szorulnak.

A banki hitelek is zöldülnek

A zöldbefektetések finanszírozását az új bizottság a hírek szerint a banki hitelezési szabályok lazításával élénkítené. Valdis Dombrovskis, aki megőrzi alelnöki posztját a bizottságban, a Financial Timesnak megerősítette: vizsgálódik, hogyan csökkenthetők a zöldhitelezés tőkeköltségei. Ez megkönnyítené egyebek közt a háztartások energiahatékonyságának a javítását, a gázkibocsátás nélküli közlekedés elterjesztését. A terv ugyanakkor az Európai Központi Bank ellenkezésébe ütközhet – jegyezte meg a lap.