A piac örül, az elemzők szkeptikusak

P ozitív hangulatban indult a kereskedés New Yorkban, erősödtek az ázsiai börzék, és a gyenge regionális adatok ellenére 1,28 százalékos növekedéssel, új történelmi csúcsra emelkedett hétfőn az átfogó euró-pai index, a Stoxx 600. Mindez az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodásra vezethető vissza. A megegyezés hírét még pénteken jelentették be, és annak ellenére javította a befektetői hangulatot, hogy még meg sem szövegezték az első szakaszt lezáró szerződést. Csupán annyit lehet tudni a részletekről, amennyit az amerikaiak közöltek, Peking ugyanis feltűnően hallgat a konkrétumokról. Magas rangú kínai kormányzati illetékesek azt mondták a Reutersnek, hogy a megállapodás szövege változatlanul kényes kérdés, kellő óvatosságot igényel úgy megfogalmazni, hogy ne szítsa föl újra a szunnyadó tüzet, és ne mélyítse a nézetkülönbségeket.

A CNBC értékelése szerint változatlanul kérdéses a megállapodás egyik legkritikusabb pontja, a Kínába irányuló amerikai agrárexport mennyisége. Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő közlése szerint Peking vállalta, hogy a következő két évben 40, majd 50 milliárd dollár értékben vásárol agrártermékeket. Ez a duplája lenne az utolsó vámháború előtti évben, vagyis 2017-ben mért 24 milliárd dolláros amerikai exportnak, elemzők már csak ezért is erősen kétlik, hogy a terv megvalósítható. Deborah Elms, az Asian Trade Center ügyvezető igazgatója szerint egy ilyen őrületes mennyiség globális szinten is piactorzító hatással járna, ráadásul az sem biztos, hogy Kína képes ilyen mennyiséget befogadni és elfogyasztani. Különösen azért nem, mert pont a vámháború miatt új beszerzési forrásokat keresett, így élő szerződései vannak más országokkal is agrártermékek, többek között az állattenyésztéshez szükséges szója beszerzésére.

Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom Kínában már jóval az egyezség előtt, novemberben is a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt, annak köszönhetően, hogy kormányzati támogatás is pörgette a keresletet. A statisztikai hivatal hétfőn publikált jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami öt hónapja a leggyorsabb, és felülmúlja a 7,6 százalékos előrejelzést. Az ipari termelés 6,2 százalékkal nőtt, jóval gyorsabb ütemben az októberi 4,7 és a várt 5 százalékos bővülésnél. Az év első 11 hónapjában az állóeszköz-beruházások a piaci várakozásoknak megfelelően 5,2 százalékkal, a valaha regisztrált legkisebb mértékben emelkedtek az előző évihez mérten.

Az infrastruktúra és az ingatlanszektor növekedése azonban novemberben is gyenge maradt, ami a Reuters szerint jól mutatja, hogy milyen súlyos kihívásokkal néz szembe a kínai kormány, ha jövőre stabilizálni akarja a gazdaság teljesítményét.

Az Oxford Economics éppen hétfőn javította 5,7 százalékról

6 százalékra a kínai GDP-növekedés 2020-as kilátásait, ez egyébként megegyezik a pekingi kormány célkitűzésével. Egyúttal azt is jelenti, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának bővülési üteme leragad a harmadik negyedévi szinten, ami majdnem harmincéves mélypont. A tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely nem vár további nagyobb kormányzati stimulusokat, mivel Peking szereti szárazon tartani a puskaport.