Kockázatokkal teli évre kell számítanunk
Amikor ma befejezi utolsó idei ülését a Federal Reserve (Fed), minden bizonnyal nem lehet még tudni, születik-e megegyezés első körben a december 15-i határidőig az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalásokon. Ha jövőre sem lesz megállapodás a két fél között, az visszavetheti az amerikai gazdaságot. Ezt a tényezőt a konszenzus még nagyobb bizonytalansági tényezőnek tartja, mint a novemberi elnökválasztást. A piaci szereplők biztosak abban, hogy a decemberi ülésen a jegybank kivár, mert látni szeretné, milyen eredményeket hoz az idei három kamatcsökkentés.
A szünetre már a legutóbbi, októberi vágás után ígéretet tett Jerome Powell, a Fed elnöke, és ha minden jól megy, az állandósult kamatszint hosszú ideig megmaradhat. A szakemberek általában sikeresnek tartják az idei jegybanki lazítást: az év utolsó hónapjaiban nyilvánosságra hozott adatok szerint nem nőtt a recesszió valószínűsége. Visszaállt az állampapírhozam-görbe normális, meredek alakja is. Nyáron a hosszú futamidejű kötvények hozama még a rövidek alatt volt, ezt az úgynevezett inverz hozamgörbét sokan a gazdasági visszaesés előjelének tekintik.
A veszély nem múlt el, és rázós lehet még az év vége is. A részvénypiacok optimizmusát az utóbbi hónapokban az a remény hajtotta, hogy decemberre eredményeket hoznak a kínai–amerikai tárgyalások. Ha erre vasárnapig nem kerül sor, és Washington újabb büntetővámokat vet ki, az eladásokat generálhat a kockázatosabb eszközök piacain. Nő az aggodalom amiatt, hogy mint ahogy szeptemberben, az év végén ismét kiszáradhatnak az amerikai bankközi piacok. Ezt elhárítandó a repo- és a kincstárjegypiacokon keresztül a Fed szignifikáns mennyiségű likviditást pumpált a rendszerbe, és ezt mostanában is folytatta. A kérdés, elegendő-e mindez az év végéig, amikor általában több pénzre van szükségük a bankoknak. A következő érzékeny dátum december 16., amikor az állam egyszerre ad el állampapírokat és szedi be a társasági adót. Mark Cabana, a Bank of America vezető kamatstratégája a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy lesznek jelei a stressznek a piacokon, de szerinte nem ismétlődik meg a szeptemberi felfordulás.
A probléma azonban vélhetően nem múlik el nyom nélkül. A Nemzetközi Fizetések Bankja szerint strukturális tényezők is lehetnek az ingadozás mögött, például az, hogy a négy meghatározó amerikai bank a szabad likviditását manapság szívesebben tartja kincstárjegyekben, mint a Fednél. A jegybank, miként az Európai Központi Bank is, szívesebben hagyná az ösztönzést az államra, az eladósodottság azonban ennek korlátokat szab. A szakmai vita politikai formában is megjelent, Donald Trump elnök sem csinált titkot belőle, hogy szívesen látná a kamatokat akár mínuszban, mint Európában, a Fed azonban ezt nem tartja elképzelhetőnek.
Az elemzők nem az elnökválasztást tartják a fő kockázatnak jövőre, hanem azt, ha nem születik kereskedelmi megállapodás Pekinggel. A Reuters decemberi felmérése szerint 46-ból 32 közgazdász azt várja, hogy három hónapon belül születik valamiféle egyezség, és a konszenzus szerint egész 2022-ig változatlanok maradhatnak a Fed kamatai. A gazdasági növekedésben azonban továbbra is kockázatokat látnak az elemzők, csaknem 70 százalékuk szerint a jegybank következő lépése vágás lesz. Laza politikát sejtet az a várakozás is, hogy a Fed jövőre úgy változtatja meg inflációs célkövető rendszerét, hogy nagyobb toleranciát enged az árak növekedésének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.