Tovább javul a kínai gyáripar teljesítménye

Az ázsiai és az európai tőzsdék is kijózanodtak kissé a múlt heti eufória után, mindenki várja a részleteket az amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás első szakaszával kapcsolatban, amit várhatóan január elején írnak alá. „A piacokat továbbra is elsősorban az egyezmény közelgő megkötése, és az ettől várható globális növekedési remények mozgatják. Az egy más kérdés, hogy ez a növekedés megvalósul-e” – írta kommentárjában Jeffrey Halley, az Oanda ázsiai csendes-óceáni térséggel foglalkozó vezető piaci elemzője.

A készülő egyezményről Washingtonban azt is nyilvánosságra hozták, hogy Kína tetemes mennyiségű amerikai agrártermék vásárlását vállalja majd. Ehhez egy lépéssel közelebb kerültek tegnap, amikor Pekingben jóváhagyták két genetikailag módosított mezőgazdasági termény – egyfajta szója, illetve papaja – importját, és megújították tíz másiknak az engedélyét. Az Egyesült Államok a génmódosított termények legnagyobb előállítója a világon, Kína pedig az ilyen szója és repce legfőbb importőre, ám az amerikai vállalatok régóta panaszkodnak az engedélyezési eljárás lassúsága és kiszámíthatatlansága miatt.

A világ két vezető gazdasági hatalma között másfél éve tart a kereskedelmi és vámháború, és Donald Trump elnök nem érte el vele egyik deklarált célját, az amerikai feldolgozóipar védelmét és megerősítését. Rövid távon ennek éppen az ellenkezője történt – derült ki a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve tanulmányából. Eszerint az adatok azt bizonyítják, hogy bár az ágazati foglalkoztatottság és kibocsátás robusztus ütemben növekedett 2017-ben, és még 2018 nagy részében is, ám onnantól a termelés erősen csökkent, és az új munkahelyek száma stagnált az Egyesült Államokban (lásd grafikon).

A jelentés szerzői szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hosszú távon más lenne-e a vámok hatása, azt pedig számításba sem vették, milyen negatív következményekkel járhat az üzleti bizalomra az amerikai külkereskedelmi politikát övező bizonytalanság. A Fed ugyan az egyes érintett vállalatokra sem tért ki, de az köztudomású, hogy a kínai exporttól függő félvezető- és elektronikai gyárak a legsebezhetőbbek, és a nehézgépgyártó Caterpillar vezetői is panaszkodtak a költségek növekedése miatt.

A megállapodás körüli bizonytalanság ellenére a kínai gazdaság kezd magához térni. A Reuters felmérése szerint várható, hogy a gyáripari aktivitás decemberben az egymást követő második hónapban növekedett, és arra lehet számítani, hogy az ágazati beszerzésimenedzser-index 50,1 pont lesz – némileg alacsonyabb a novemberi 50,2-nél, amely váratlanul megtörte a hat hónapja tartó, folyamatosan romló trendet. A javulás a belső kereslet visszapattanásával, az infrastrukturális befektetések felpörgésével, a változatlanul ellenálló ingatlanpiaccal és a növekedési kilátások miatti készletfelhalmozással magyarázható. A hétfőn nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint a tavalyi 9 százalék után az idei év első 11 hónapjában 8 százalékkal nőtt éves bázison a kiskereskedelmi eladások értéke, és 41,1 ezermilliárd jüan (csaknem 5880 milliárd dollár) volt. A Reuters elemzői 2019-re 6,2, jövőre 5,9 százalékos GDP-növekedést várnak.