Véget ért a török recesszió
Kilábalt a török gazdaság a technikai recesszióból. A tegnapi adatok szerint a harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült a gazdaság az előző év hasonló időszakához képest, 0,4 százalékkal pedig a második negyedévhez viszonyítva. A tényadatok jelentősen elmaradnak a 2,5, illetve az 1,5 százalékos bővülést előrevetítő kormányzati várakozásoktól. A Reuters elemzői konszenzusa közelebb járt a valósághoz: 1 százalékos éves alapú növekedéssel kalkulált, az idei egész évre pedig 0,5 százalékot vár. A kormányzat magához képest visszafogott idei várakozást tett közzé, 0,5 százalékos GDP-növekedésben bízik, a jövő évre viszont 5 százalékos célt jelölt meg.
A vizsgált időszakban az agrárium húzta a gazdaságot, 3,8 százalékkal nőtt az ágazat kibocsátása. Az ipar is kezd magára találni, 1,6 százalékkal nőtt a termelés éves bázison, bő egyévnyi folyamatos zsugorodás után. A szolgáltatásoknál már csak 0,6 százalékos a növekmény, de az építőipar teljesítményén látszik, hogy a gazdaság talpra állása még nem teljes: a szektor éves viszonyításban 7,8 százalékkal zsugorodott.
Ismét nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya. A tisztított adatok szerint az export októberben stagnált, de az import éves bázison 1,7 százalékkal gyarapodott. Az őszi folyó fizetési mérleg adatai csak a jövő héten érkeznek, de vélhetően az elmúlt három hónapban látott, 2 milliárd dollárt meghaladó többlet gyorsan apadni kezdett. A török külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg éveken át deficites volt, a tavalyi devizaválság miatt azonban zuhanni kezdett a fogyasztás és az import is, ami csökkentette az óriási mínuszokat. Azzal, hogy Törökország kilábalt a recesszióból és a hitelkihelyezések újra gyarapodni kezdtek, ismét nő majd az import. Ez rossz hír a lírának, amely a dollárral szemben a nyár eleje óta egy viszonylag stabil, 10 százalékos sávban mozog, és az árfolyamot a folyó fizetési mérleg többlete is erősítette.
A török jegybank előre ivott a medve bőrére: az elmúlt fél évben három lépésben 24-ről 14 százalékra eresztette az irányadó rátát. A hivatalos indoklás szerint az egy számjegyűre, 9 százalék alá szelídült árindex tette lehetővé a monetáris lazítást, de a háttérben Recep Tayyip Erdogan államfő elképzelései állnak. Az államfő korábban többször átkozta a magas rátát, saját magát az alapkamat fő ellenségének nevezte, és minél hamarabb vissza akart térni a hitelezéshez mint a gazdaság hajtómotorjához. Murat Uysal jegybankelnök a múlt héten azt hangsúlyozta, hogy még a jegybanki tartalékokat is felhasználhatják a hitelezés felpörgetése érdekében.
Az elemzők ugyanakkor azt találgatják, hogy a jó adatok valódi talpra állást jeleznek-e, vagy csak az alacsony bázisnak köszönhetők. A jegybank és a kormány is mindent megtett azért, hogy a hitelezési aktivitás ismét nőni kezdjen, ami magával hozta a fogyasztás fellendülését is. Visszaüthet azonban ez a gyakorlat, mivel a tavalyi válságot is részben az államilag támogatott, túlzott mértékű hitelezés okozta. És mivel Erdogan államfő politikai nyomására a kamatot vélhetően még az idén vagy a jövő év elején tovább csökkentik, komoly nyomás alá kerülhet a líra árfolyama. A két tényező, azaz a támasz nélküli deviza és az erőltetett hitelezés újra veszélybe sodorhatja a válságból kikecmergő gazdaságot.
