Beengedi Peking az olajcégeket

Kína május 1-jén megnyitja határait a globális olaj- és gázipari cégek előtt, hogy fokozzák a belföldi kutatást és kitermelést – közölte tegnap Pekingben a Természeti Erőforrások Minisztériuma. Csak azok a külföldi vállalatok szerezhetnek engedélyt, amelyeknek a mérlegfőösszege meghaladja a 300 millió jüant, nagyjából a 43 millió dollárt. Az engedély öt évre szól, és elvileg korlátlanul megújítható további öt évre, de minden megújítás alkalmával 25 százalékkal kisebb területre adják meg. Az olaj- és gázszektort júliusban távolította el a kormányzat a külföldiek számára tiltott ágazatok listájáról, korábban a nyugati vállalatok csak belföldi iparági szereplőkkel együtt, vegyesvállalatban pályázhattak a kutatási engedélyekre.

A tárca miniszterhelyettese szerint a reform jól jelzi, hogy Kína komolyan gondolja gazdasága megnyitását, a piac szerint azonban alapvető gazdasági érdekekről van szó. A kínai kormányzat az ország drámaian növekvő villamosenergia-igényével kapcsolatban már többször hangot adott biztonsági aggályainak. Peking számottevően javítana a hazai infrastruktúrán, és a belföldi verseny növelésével olcsóbbá és hatékonyabbá tenné a kitermelést, mert az nem tudja követni a szükséglet bővülését. Hszi Csin-ping államfő utasította ugyan az ágazatot a fokozott munkavégzésre, de a kormányzat belátta, hogy az upstreamágazat monopolizáltsága korlátozza az eredményességet. A 2017-ben bemutatott, 13. ötéves terv szerint az ország önellátó akar lenni a szénhidrogén-források terén, és 20 százalékkal megemelték az ágazati költségvetést. Ez azonban két év alatt sem járt a kitermelés érdemi növekedésével, sőt, a Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2024-re a most 70 százalékos importarány 76 százalékra kúszhat fel, 2040-re pedig 82 százalékra.

Kína a világ legnagyobb olajimportőre. A 2019-re vonatkozó, egész éves adatsorokat még nem közölték, de az ismeretes, hogy tavaly novemberben mindenkori rekordmennyiséget, napi 11,13 millió hordót vásárolt. Az akkori felfutás annak is betudható, hogy a közel-keleti feszültség növekedése miatt Kína biztonsági okokból fokozta a behozatalt. Piaci forrásokból azonban tavaly többször is lehetett hallani, hogy a kínai állami olajvállalatok képtelenek teljesen feltölteni a készleteiket, a külföldi mezőkön pedig a földrajzi okok vagy geopolitikai kockázatok miatt nehéz fokozni a kitermelést. Kína a legnagyobb beruházó a venezuelai kitermelésben, jelen van Belső-Ázsiában és az Északi-tengeren is, valamint Oroszországgal együtt igyekszik kiaknázni az északi sarkkör környéki mezőket. Az óriási szükséglet miatt Peking kénytelen minden forrást kihasználni: a piaci pletykák szerint az exporttilalom alatt álló Irán Kínának adja el a legtöbb olajat a feketepiacon.

A nyitás híre tegnap nem érintette az ágazati szereplők árfolyamát. A legnagyobb nyugati vállalatok, az Exxon, a Shell és a BP jegyzése is esett: mindhárom cég jegyzése vélhetően az iráni aggodalmak okozta árfolyam-emelkedés után korrigált. A piac érdektelensége annak is tulajdonítható, hogy árupaci szakértők szerint a kínai nyitás nem jár számottevő hatással. Az ország elérhető szénhidrogén-készlete ugyanis gyenge minőségű, a kevés, jó minőségű olajat és gázt tartalmazó mezőn pedig már a kínai vállalatok termelnek, a liberalizáció nem terjed ki ezek feladására. Egy globális vállalat neve elhallgatását kérő pekingi tanácsadója a Reutersnek úgy nyilatkozott: jó a nyitás terve, csak túl későn jött, a jó helyek már mind foglaltak.

Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, a tárgyaló delegáció vezetője írja alá január 15-én Donald Trump elnök mellett az amerikai–kínai kereskedelmi részmegállapodást – jelentette be Kao Feng, a kereskedelmi minisztérium szóvivője. Liu hétfőn utazik Washingtonba. Donald Trump tegnap úgy nyilatkozott, hogy az első fázis a teljes megállapodás mintegy felét jelenti, amelyet lehet, hogy csak a választás után tudnak lezárni.