Német start a zöldkötvények piacán

A decemberben bejelentett 2020-as német szövetségi finanszírozási terv nagy újdonsága a zöldkötvény. A klímapapírok kibocsátása az utóbbi években meredeken emelkedett a világon, de országok eddig keveset adtak el belőlük. Ez változni fog, hiszen az egy hónapja hivatalba lépett új Európai Bizottság a zöldmegállapodást nevezte meg az unió növekedési terveként. A stratégia óriási beruházásokkal valósul meg, főképp Németországban.

A 2030-as klímacéljai eléréséhez az EU-nak a becslések szerint 260 milliárd euróra lesz szüksége. Ehhez meg kell szerezni a finanszírozást: a kezdő lépéseknek tehát itt az idejük. Németországban már bejelentettek egy 54 milliárd eurós klímavédelmi programot. A kibocsátók fantáziáját meglódította, hogy az Európai Központi Bank is új stratégiája sarokelvének tekinti a környezetvédelmet, vagyis keresletet teremthet a zöldpapíroknak.

A németek viszonylag későn lépnek a zöldkötvények piacára. Franciaország már 2017 elején eladott 7 milliárd euró értékű zöldkötvényt. A vásárlók jelentős hasznot kasszírozhattak: az 1,75 százalékos induló hozamú kötvényekkel tavaly év végén 0,5 százalék körül kereskedtek. (A csökkenő hozam árfolyamnyereséget jelent.) A múlt év közepi összesítés szerint a franciák 2019-ben a világ legnagyobb – állami és vállalati – zöldkötvény-kibocsátói voltak, megelőzve az Egyesült Államokat és Hollandiát. A holland állam már 2018 májusában eladott 6 milliárd euró értékű klímapapírt. Belgium, Írország, Lengyelország, Fidzsi, Hongkong szintén bocsátott már ki zöldállampapírokat, és ezt tervezi Finnország, Magyarország, Svédország, Spanyolország és Új-Zéland.

A zöldkötvény piaca eddig is ígéretesen növekedett, főleg a vállalati szegmensben, bár az ilyen papírt eladó vállalatoknak átláthatóbban kell működniük, és fel-fellángol a vita, hogy bizonyos esetekben környezetkímélő beruházások zöldre festéséről (angolul greenwashing) lehet szó. Becslések szerint tavaly 180 milliárd euró körüli értékben bocsáthattak ki zöldkötvényeket a világban, a 2018-as 150 milliárd euró után.

Sokak szerint a piac még nem elég likvid. Németország sem lendíti fel egyelőre: mindössze 8-12 milliárd euró értékben terveznek állami zöldadósságot piacra dobni az év közepén induló ikeraukciókon, amelyeken az eladott normál kötvényekhez tesznek hozzá ugyanolyan kondíciókkal zöldpapírt. A német papírok belépésének fontosságát az adja, hogy egyáltalán a piacon lesznek, folyamatosan és a hozamgörbe teljes hosszán, referenciát teremtve az eurózóna többi országának.

Adósságcserével segíthet be az EKB

A piacokon divatossá vált Green QE (zöld mennyiségi lazítás) nem feltétlenül azt jelenti, hogy az EKB az eddigieknél is több értékpapírt vásárol: a portfóliójában lévő egyéb adósságot is cserélheti zöldkötvényekre – fejtegette a Financial Timesban Stanislas Jourdan, az EKB számára javaslatokat kidolgozó Positive Money Europe nonprofit kampánycsoport ügyvezető igazgatója. Azt nem reális várni, hogy az eurózónán kívüli EU-tagok zöldkötvényeire is kiterjessze a vásárlásait – mondta a Világgazdaságnak Jourdan. De azt megteheti, hogy vásárolja az Európai Beruházási Bank zöldpapírjait, az utóbbi pedig az eurózónán kívül is hitelez. Ezen a csatornán keresztül – tette hozzá – akár Magyarország vagy Lengyelország is kedvezményezettje lehet a zöldadósság konjunktúrájának. | VG