A kínai jegybank a kamatcsökkentéssel újabb védőburkot vont a gazdaság köré

A pekingi jegybank újabb intézkedéseket hozott tegnap, hogy megakadályozza a likviditáshiány kialakulását a bankrendszerben: 10 bázisponttal, 3,15 százalékra vitte le az egyéves futamidejű, középtávú likviditási hitelek kamatát, és ezzel 200 milliárd jüant (28,65 milliárd dollár) pumpált a pénzpiacokra. Elemzők szerint ezzel megnyílt az út ahhoz, hogy a jegybank csütörtökön csökkenthesse az egyéves hitelek referenciakamatát, amely 4,15 százalék. A bejelentés emelte a hangulatot a tőzsdéken, Európában elsősorban az autógyártók részvényei erősödtek. „Az a tény tartja zöldben a piacokat, hogy Kína folyamatosan jelzi: kész újabb stimulusokkal védőburkot vonni a gazdaság köré” – értékelt a Reutersnek Connor Campbell, a Spreadex elemzője. Szerinte ez a hét különösen érdekes lesz, mert pénteken érkeznek a beszerzésimenedzser-indexek, és ezekből világosabb képet kapnak majd a befektetők arról, hogy milyen hatása lesz a koronavírusnak a beszállítói láncokra. A nyomást enyhítheti, hogy egyre több gyár kezdi meg újra a termelést, Csianghszi tartomány kormányzata például tegnap feloldott minden korlátozást, már csak a Hupejből és egyéb súlyosan veszélyeztetett helyekről visszatérő munkásokat helyezik karanténba. A francia autóalkatrész-gyártó, a Faurecia a tervek szerint pénteken újraindítja hét üzemegységét, és csütörtökön kinyitnak a makaói kaszinók is.

Európa gyógyszerellátását egyelőre nem veszélyezteti a járvány, de ez a helyzet hamarosan megváltozik – figyelmeztetnek iparági szakértők, az alapanyagok jelentős része ugyanis Kínából – azon belül is Hupej tartományból – és Indiából származik. A problémával a múlt héten rendkívüli ülésen foglalkoztak az uniós tagállamok egészségügyi miniszterei is. Nem csupán a gyárleállások okoznak gondot, hanem az is, hogy az utazási korlátozások miatt az illetékes uniós szervek nem tudják a helyszínen ellenőrizni az előírt, szigorú szabályok betartását. India, a világ első számú gyógyszergyártó-nagyhatalma már jelezte, hogy február végére a legtöbb vállalat kifogy az alapanyagokból, ha a kínai gyárak sürgősen nem kezdik meg újra a termelést. Az antibiotikumok mellett hiány alakulhat ki a köhögés és a megfázás elleni szerekből is, méghozzá éppen abban az időszakban, amikor tetőzik az influenzajárvány, és terjedni kezdhet Európában is a koronavírus. „Ha a fertőzés mértéke messze túllép a jelenlegin, vagy újabb országokra terjed át, akkor ismeretlen vizekre tévedünk” – mondta a Politicónak Thomas Cueni, a Gyógyszergyártók és Egyesületeik Nemzetközi Szövetségének vezetője. A gyógyszerek mellett a gyógyászati segédeszközök esetében is felléphet hiány – az arcmaszkoknál ez már meg is történt.

Európa azonban sok szempontból jobban fel van készülve a helyzetre, mint az Egyesült Államok – hála a Brexitnek, amely miatt a gyógyszergyártók eleve felkészültek az ellátási zavarokra. Hosszabb távon azonban Brüsszelnek is követnie kellene a washingtoni példát, és elgondolkodnia azon, hogy nemzetbiztonsági érdeknek nyilvánítsa-e a gyógyszerellátást – vetette fel a lapnak Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter, aki szerint ideje lenne megszüntetni az EU külföldtől való függőségét e téren, és hazahozni a termelést a kontinensre. Ennek érdekében sürgősen változtatni kell a szabályozásokon, amelyek nem teszik lehetővé a beszállítók gyors lecserélését.

Pesszimistább a Moody’s

A Moody’s Investors Service modellszámításai szerint a koronavírus-járvány megfékezésére foganatosított karanténintézkedések és egyéb korlátozások az idén 0,6 százalékponttal lassítják a kínai hazai össztermék növekedését az eddig várt ütemhez képest. A nemzetközi hitelminősítő ennek alapján az eddigi 5,8 százalékról 5,2 százalékra rontotta a GDP éves bővülésére vonatkozó prognózisát az idei évre, de változatlanul hagyta a 2021-re szóló, 5,7 százalékos előrejelzését. | vg