A koronavírus-járvány jelentős hatással lesz a kínai és a globális gazdaságra – ebben minden szakértő egyetért. Azt azonban senki nem tudja, hogy mekkora lesz ez a hatás, mert az attól függ, hogy mikor sikerül megfékezni a betegség terjedését. Bizonyos matematikai modellek – például az Erste elemzői által használt Verhulst-féle görbe – szerint a karantént még három-hat hétig kell fenntartani, hogy elkerülhető legyen a világjárvány. E modellek azt mutatják, hogy a fertőzöttek száma február vége felé tetőzik majd, és márciusban kezd csökkenni. Azt feltételezik, hogy a bezárt kínai gyárak a jelenlegi terveknek megfelelően jövő hétfőn, Hupej tartományban pedig csütörtökön ismét megkezdik a termelést, és nem is állnak majd le újra, bár izolált járványgócok megmaradnak egészen a második negyedév végéig, ahogyan ez a másik hírhedt koronavírus okozta SARS-járvány idején történt. Ez a legjobb forgatókönyv. A legrosszabb az, hogy a járvány egészen augusztusig kitart, és érinti a tokiói olimpiát is, ami Japán számára katasztrofális következményekkel járna. Egyelőre nincs arról szó, hogy törlik a játékokat, de néhány kvalifikációs versenyt már elhalasztottak, lemondtak vagy áthelyeztek.
„A rövid távú hatások igen jelentősek, nagyrészt attól függenek, hogy mi történik majd 2020-ban, milyen gyorsan sikerül ellenőrzés alá vonni a helyzetet” – figyelmeztetett Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza. Ha a kínai hatóságok határozott intézkedéseinek köszönhetően sikerül megfékezni a járványt, akkor az amerikai bank legfrissebb előrejelzése szerint az idén 0,1–0,2 százalékponttal csökken a globális éves növekedése, és eléri a 3,25 százalékot a tavalyi 3,1 százalékos bővülés után. A visszaesés azonban 0,3 százalékpontos is lehet, ha a járvány csak a második negyedévben tetőzik. Hatzius szerint ebben az esetben valószínűleg 2021-ig kell várnunk a globális növekedés felgyorsulására.
A Goldman az egész évre vetítve 5,5 százalékos gazdasági növekedést vár Kínában, ami nagyságrendileg megegyezik a többi nagy bank 4,9–5,8 százalékos várakozásával. Mindenki arra számít ugyanis, hogy a kínai kormányzat és a jegybank mindent megtesz majd, hogy ellensúlyozza a károkat. Abban is egyetért a legtöbb elemző, hogy a legnagyobb problémát az év első három hónapjában okozza majd a járvány. Leginkább a feldolgozóipar, a kiskereskedelem és a turizmus szenvedi meg a kiesést, de lesznek nyertesek is, például a gyógyszeripar, az online és a szórakoztató szektor, sőt, az Economist Intelligence Unit szerint még az autóeladások is felpöröghetnek, mert az emberek megpróbálnak távol maradni a tömegközlekedéstől. A fogyasztás valószínűleg jelentősen felpörög majd, ahogy visszatér az élet a normális kerékvágásba.
A jelenlegi helyzetet nem érdemes párhuzamba állítani a 2003-as SARS-járvánnyal, mert a kínai gazdaság azóta sokkal nagyobb lett, és szorosabban integrálódott a globális beszállítói hálózatokba. Annak idején Kína a globális GDP-nek csupán a 4 százalékát adta, most a 16 százalékát. A Financial Times elemzése szerint ma Kína szolgáltatja a globális növekedés mintegy egyharmadát, többet, mint az Egyesült Államok, Európa és Japán együtt. Az arányokat jól mutatja, hogy egy évtizede ugyan még 9,4 százalékos volt a kínai GDP növekedése, a tavalyi 6,1 százalékos bővülés bázisa azonban 188 százalékkal magasabb a tíz évvel ezelőttinél, a 14 ezermilliárd dolláros gazdaság pedig a négyszerese a 2003-asnak. Vagyis a kínai fogyasztók, munkások ma sokkal többet számítanak, mint korábban. „2019-ben a kínai fogyasztók hajtották a globális gazdasági növekedést” – hangsúlyozta Andy Rothman, a Matthews Asia befektetési stratégája.
A SARS-járvány idején jóval alacsonyabb volt a belső fogyasztás, és a kínaiak jórészt a hazájukban, nem pedig külföldön töltötték a szabadságukat. Ma viszont a kínai turisták különösen értékesek, mivel hosszabb ideig maradnak, és többet költenek a más országokból érkezőknél. Az Egyesült Államokban például átlagosan 18 napot töltöttek, és 7 ezer dollárt költöttek 2019-ben, de a vámháború miatt kevesebben érkeztek, mint korábban. A koronavírus miatt Ázsiában és Európában is megcsappan majd a kínai vendégek száma, és ez érezhető lesz a kiskereskedelmi forgalomban, a vendéglátásban, a luxuscikkek eladásában és a szolgáltatási szektor egész területén.
Még ennél is nagyobb lesz azonban a globális ellátási láncokra gyakorolt hatás. A Hyundai már a héten megkezdte dél-koreai gyártásának ideiglenes leállítását, mert a járvány miatt fennakadások keletkeztek a kínai alkatrészszállításban. A fertőzés kiindulópontja, Vuhan jelentős ipari központ, ahogyan az egész Hupej tartomány is.
Az amerikai autóipar által felhasznált alkatrészek 15 százalékát adják kínai beszállítók, a technológiai ipar pedig még inkább függ tőlük: a játékkonzoloknál, okostelefonoknál, laptopoknál és számítógépeknél ez az arány eléri az 50 százalékot, annak ellenére, hogy a kereskedelmi háború hatására már elkezdődött a szétválás folyamata. (És a kereskedelmi megállapodás első szakaszának aláírása ellenére valószínűleg folytatódni is fog.) Kína ma már kulcsszerepet játszik olyan ágazatokban is, mint az orvosi felszerelések és ipari berendezések gyártása, valamint a gyógyszeripar. A generikus gyógyszereket gyártó amerikai cégek az alapanyagaik 80 százalékát Kínából szerzik be. Egy elhúzódó járványnak tehát az Egyesült Államokban is jelentős gazdasági hatása lehet, arról nem is beszélve, hogy Peking nyilvánvalóan nem lesz képes teljesíteni a kereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségeit, amelyek szerint a következő két évben pótlólagosan 200 milliárd dollár értékben importál amerikai árucikkeket.
Nemsokára visszatér a nyugalom a piacokra, de mi van, ha mégsem? – ez a kettős megközelítés jellemzi a vuhani eredetű járvány kitörése nyomán készült legutóbbi elemzéseket. A járvány nagy felfordulást okozott: estek a részvényárak, a kötvényhozamok, az alapanyagárak, az olaj ára, erősödtek a biztonságos devizák, és emelkedett az arany ára. Az iráni–amerikai konfliktus az év elején epizódnak bizonyult: a járványról szóló hírek hetek óta uralják a címlapokat, és ez hetekig így maradhat. Kérdés, hogy visszatér-e az év végi optimista hangulat és kockázatéhség, vagy a nagy költségekkel és várhatóan számottevő gazdasági hatásokkal járó járvány miatt a stratégáknak át kell írniuk 2020-ra vonatkozó előrejelzéseiket.
A piaci szakemberek szinte egyöntetű válasza, hogy visszaáll a rend. Az elemzéseknek azonban van egy visszatérő klauzulájuk: ez csak az alap-előrejelzés. „De a vírusokhoz nem értünk. Ha netán világjárvány törne ki, az egy másik helyzet, további piaci sokkokkal. Elfáradtunk a fotelepidemiológusokra figyelni, ezért nem is fogjuk a vuhani vírus veszélyességét kommentálni. Őszintén: fogalmunk sincs” – írták a Nordea elemzői, Andreas Steno Larsen és Martin Erlund.
Amiből az elemzők mégis következtetnek, az a korábbi járványok piaci hatása, főleg a tizenhét évvel ezelőtti SARS koronavírusé (mint tudjuk, a jóslatok gyakran önbeteljesítők). Több elemzés rámutat: a SARS esetében a részvényindexek zuhantak – a Stoxx 600 európai index 20–25, az MSCI globális részvényindex mintegy 10 százalékot –, de aztán gyors emelkedésnek indultak. A Raiffeisen emlékeztet: az S&P 500 és a Hang Seng a járvány tetőzését se várta meg az emelkedéssel. Elérték a mélypontot, mire a WHO riadót fújt, visszavonultak, amikor a fertőzések száma emelkedett, aztán jött a rali.
Biztató, hogy a hét eleji zakó után – amikor másfél hetes szünetet követően kinyitottak a kínai piacok – az amerikai indexek visszapattantak a járvány kitörése előtti szintjükre. (Amiben szerepe van az amerikai vállalatok negyedéves jelentéseinek: a figyelmet már nem csak a járvány köti le.) Általános várakozás, hogy a járványnak ugyan az év első hónapjaiban lesznek jelentős költségei és gazdaságlassító hatásai, de aztán gyors kilábalás következik: V alakot vesznek fel a grafikonok. Itt jönnek az elemzésekben az olyan figyelmeztetések, mint a Raiffeisené: „Ha tévednénk ... és a vuhani helyzet világszerte megismétli magát, akkor a gazdasági kár globálisan óriási lesz, és a részvénypiacok még messze nem érték el a mélypontot.”
A járvány terjed, a piacok sérülékenyek. Azt érdemes figyelni, hogy milyen elosztási láncok kapnak ütést, és hogyan torzulnak a kereslet-kínálati viszonyok. (Az ázsiai ellátóláncokban például a félkész termékek 40 százaléka kínai eredetű a Bloomberg adatai szerint.) Rövid távon kockázatos sok és alapanyag vásárlása, a hosszú távon befektetők azonban jobb, ha nem változtatnak a pozíciókon – javasolja több kutatóközpont.
A Société Générale szerint a kereslet-visszaesés által közvetlenül érintett szektorok a fémipar és a bányászat, az olaj- és gázipari vállalatok és az autóipar. Ezek már a járvány előtt is strukturális problémákkal küzdöttek. A tavaly még szárnyaló luxustermékszektor is szenved. Szintén törékenyek a részvényárak a félvezetőiparban, a technológiai hardverek gyártásában, a tőkeáruszektorban, a vegyiparban és a kiskereskedelemben – figyelmeztetnek az elemzők. Ugyanakkor nem pesszimisták a kínai részvénypiacot illetően, és valószínűnek tartják, hogy a kilábalási szakaszban érdemes lesz bevásárolni az alulértékelt hongkongi piacon és a ciklikus tényezők befolyásolta koreai és tajvani részvényekből.
A devizapiacokon azoknak a gazdaságoknak a fizetőeszközei maradnak törékenyek, amelyek Kínába exportálnak, illetve függenek az olaj, a fémek és egyéb alapanyagok iránti kereslettől. A közép-európai országok devizáit a kockázati étvágy csökkenése sújtotta. A járvány – a dollár keresztárfolyamait szemlélve – legjobban a norvég koronát ütötte meg: két hét alatt 3,5 százalékot gyengült. Nagyot esett a rubel, az ausztrál dollár, a koreai von, az új-zélandi dollár és a thai bát. A jen várhatóan nyertes marad. A frank mint klasszikus menekülődeviza vásárlása kényelmetlen helyzetbe hozhatja a svájci jegybankot, ha fékezné az erősödést, könnyen Donald Trump elnök Twitter-listájára kerülhet, miután Washington a devizamanipulátorok figyelőlistájára helyezte Svájcot.
Menekülőeszköz az arany is, de érdemes számításba venni, hogy áremelkedése a keresletbe is belemart a nagy piacán, Indiában. Érdekes kérdés az olaj: mindenki számolgat, mennyire csökkentheti a járvány a keresletet, de nem tudni azt sem, hogy mennyivel fogják vissza a kínálatot a termelők. A réz ára ugyanakkor igen pontosan fogja jelezni a vírus kínai hatásait – írta a Nordea, megjegyezve: a zuhanó ár alapján a kínai gazdasági aktivitásmutatók valószínűleg túl rózsás képet festenek.
A kötvénypiacokon a hozamok esése és a görbék laposodása akár folytatódhat is, de ez attól függ, mennyire ijeszti meg a nagy jegybankokat Kína gazdasági lassulása. „A kockázatok arra hajlanak, hogy a Fed tovább lazít, talán már márciusban, ha a koronavírus kedvezőtlen piaci reakciókat gerjeszt” – írta a Nordea.
