Lépéshátrányba került a szlovák autóipar
Szlovákia rendkívüli módon függ az autóipartól: ez az ágazat adja az ipari termelés 49,5 százalékát, az ország bruttó hazai termékének 13,9 százalékát, kivitelének 46 százalékát, a négy autógyáron (Volkswagen, Peugeot Citroen, KIA Motors, Jaguar Land Rover) nyugvó autóipar a teljes beszállítói kört figyelembe véve közvetlenül és közvetve 275 ezer embernek ad munkát. A négy nagy tavaly összesen 1,1 millió darab gépkocsit gyártott, az ország az ezer főre jutó 202 autóval világelsőnek számít. Ha középtávon vizsgáljuk az ágazatot, akkor mégis úgy tűnik, hogy Szlovákia e téren egyre kevésbé versenyképes, és lassan a visegrádi versenytársaihoz képest is lépéshátrányba kerül – legalábbis ez derül ki a bécsi Industriewissenschaftliches Institut (IWI) nemzetközi összehasonlító tanulmányából, amelyet a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) megbízásából készített. Az összesen tíz ország (visegrádi négyek, Spanyolország, Portugália, Románia, Bulgária, Franciaország és Németország) autóiparának teljesítményét egybevető elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a szlovák kormány elmúlt időszakban hozott szociális intézkedései – a minimálbér folyamatos emelése, a bérpótlékok növelése – miatt látványosan megugrottak a cégek bérköltségei, ami drasztikusan rontotta a versenyképességüket. Ráadásul a jólétinek szánt intézkedések sorát különösebb egyeztetések, háttértanulmányok nélkül erőltették keresztül a parlamenten.
„Versenyképességben már nem csupán a nyugat-európai cégektől, hanem a szomszédos országok társaságaitól is lemaradunk” – nyilatkozta Alexander Matusek, a ZAP elnöke, aki szerint emiatt az ország tőkevonzó képessége is visszaesett. A költségek elszabadulására jellemző, hogy Szlovákiában a munkáltatóknak százeurónyi bruttó bér mellett 37 eurós közvetett költséggel kell számolniuk, ami jóval az uniós átlag felett van. A munkáltató által társadalombiztosításra kifizetett összeg a bérköltség 23,5 százalékát teszi ki. Lengyelországban és Magyarországon ez például 4–9 százalékponttal alacsonyabb, miközben a szociális járulékok növekedését tekintve az uniós élbolyban vagyunk” – jegyezte meg Mikulás Luptácik, a bécsi tanulmány szerzője. Különösen aggasztó, hogy míg a szlovák termelékenység a 2010 és 2017 közötti időszakban 28,8 százalékkal nőtt, addig a bérköltségek a vizsgált időszakban 44,1 százalékkal emelkedtek.
A tanulmányból kiderül, hogy a szlovák autóipar vonzereje 2015-től kezdődően tört meg, azóta mérséklődik az ágazat profittermelő képessége. A helyzetet tovább rontja, hogy az ágazatban minimális a kutatók, fejlesztők száma. Németországban ez az arány 10 százalék körüli, Magyarországon 2 százalék, Szlovákiában viszont 1 százalék alatti. Ennél csak Romániának és Bulgáriának rosszabb a mutatója. A tanulmány ismertetése során elhangzott, hogy Szlovákia eleve nagyon keveset költ tudományra: miközben a kutatásra és fejlesztésre fordított, a GDP-hez viszonyított összeg átlaga az unióban 2,1 százalék, Csehországban 1,8, Magyarországon 1,5, addig Szlovákiában csupán 0,85 százalék.
