Ösztönzés nélkül legfeljebb stagnál a német gazdaság
Váratlanul leállt a növekedés az év végén az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, a friss német GDP-adatok nyomán újraindulhat a találgatás, hogy tényleg túljutott-e a kontinens gazdasága a mélyponton. Az európai bruttó nemzeti össztermék pénteken érkezett adatait megelőzően a recessziós félelmek voltak túlsúlyban a fellendülési reményekkel szemben, ezt jelezte a piacok reakciója. A részvényárfolyamok emelkedtek, a kötvényhozamok csökkentek, miután a legnagyobb figyelemmel kísért német statisztika azt mutatta: se széna, se szalma – azaz a gazdaság stagnált a negyedik negyedévben. Az eurónak nem tett jót, hogy fennmaradt a bizonytalanság: az elmúlt majdnem három év leggyengébb szintjére, 1,08-ra esett a jegyzése a dollár ellenében.
A negyedik negyedéves stagnálás ellenére legalább éves szinten némi növekedést mutatott a német GDP, ennek ellenére a friss adatok éves és negyedéves viszonylatban is az elmúlt hat-hét év leggyengébbjei között vannak. Az eurózóna szinte csak mikroszkóppal kimutatható mértékben növekedett az előző negyedévhez képest: a 0,1 százalékos bővülés a leggyengébb teljesítmény 2013 óta, amikor véget ért az euróövezet adósságválsága. Az elemzők szerint valamikor az év folyamán megindul a kilábalás, de a friss adatok után – amelyeket Nadia Gharbi, a Pictet Wealth Management szenior közgazdásza meglehetősen szörnyűnek nevezett a Financial Timesnak – lehetetlen jósolni az év első hónapjaira, még akkor is, ha valaki adottnak tekinti, hogy hamarosan lecseng a koronavírus-járvány. A helyzet komplex – írták az Erste elemzői –, hiszen az üzleti hangulat már javult, ám a GDP-adatok csalódást keltők, aggasztó a kínai kór, miközben Európa négy legnagyobb gazdasága közül egyedül Franciaországban stabil a kormányzat.
Németországban az okoz feszültséget, hogy lemondott a nagyobbik kormánypárt, a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer, akit Angela Merkel kancellár utódának tekintettek. A CDU és a német kormány mindeddig ellenállt a nyomásnak, hogy gazdaságösztönzésre használja fel az állami költségvetés többletét, pedig a negyedik negyedéves adatok épp azt mutatták, hogy a stagnálás egyik oka a kormányzati költekezés hiánya és a háztartási fogyasztás lassulása. A német export némileg esett, az import nőtt, vagyis a külkereskedelem nem pörgeti GDP-növekedést. Nagy figyelem irányulhat február 21-én az eurózóna beszerzésimenedzser-indexeire, de várhatóan borús marad a horizont – írta elemzésében az Erste.
