Stabil lábakon az amerikai munkaerőpiac
Eltérően reagáltak a különböző eszközosztályok a felemás amerikai munkaerőpiaci adatokra pénteken. A devizakereskedők optimistán fogadták, hogy a gazdaság a vártnál jóval több új munkahelyet hozott létre januárban: a dollár négyhavi csúcsra futott az euró ellenében. A részvénypiac viszont inkább arra figyelt, hogy enyhén nőtt a munkanélküliségi ráta, a vezető indexek 0,5 százalék körüli mínuszokkal zárták a kereskedést. A kötvénypiacokon inkább a koronavírus okozta bizonytalanság érződött, a kereskedők a legbiztonságosabb eszközbe menekültek: a tízéves papír hozama 6 bázispontot esett.
A pénteki statisztika szerint a nem mezőgazdasági munkahelyek száma 225 ezerrel nőtt, csaknem százezerrel a konszenzus felett. Az enyhe tél miatt az építőipari projektek a szokásosnál tovább tartottak, ami felszívta a munkaerőt. A másik oldalon viszont enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta: 3,5-ről 3,6 százalékra. A növekedés nem érdemi probléma, mivel a mutató bőven a teljes foglalkoztatottság alatt van, nem befolyásolja tehát a Fedet a monetáris irányvonal meghatározásakor. Elemzők szerint viszont rámutat, hogy a kormányzat milyen rosszul becsülte fel a vámháború munkaerőpiaci hatását. A mutató emelkedését a legtöbb szakértő egyértelműen az üzleti beruházások hanyatlásával magyarázta. A béremelkedés üteme viszont átlagos volt, havi bázison 0,2 százalék, éves alapon pedig 3,1 százalék, mindkettő megfelel a 2019-es átlagos havi dinamikának.
Nemcsak a piac, hanem a politika is eltérően értelmezi az adatsorokat. Míg Donald Trump elnök fantasztikusnak nevezte a statisztikát, és a saját érdemeit emlegette, addig a képviselőház demokrata elnöke, Nancy Pelosi úgy fogalmazott: ebből látszik, hogy Trump gazdaságpolitikája belülről rohad. A munkaerőpiac állapota az idén politikai szempontból is lényeges, hiszen Trump kampányának fontos témája a munkahelyteremtés. A GDP-statisztika terén nem sikerül tartani a célokat, tavaly az elnök 3 százalékos növekedésről beszélt, ám végül 2,3 százalékon állt meg a mutató. Trump már 2020-ra is belengette a 3 százalékot, szakértők szerint viszont ez szinte lehetetlen, az elemzői becslések 1-2 százalék közt vannak. A pénzügyminiszter, Steven Mnuchin is szkeptikus, szerinte a Boeing-botrány miatt valószínűtlen a 3 százalék. A repülőgépgyártó a legnagyobb amerikai exportőr, Mnuchin szerint a 737-esek gyártásának leállítása akár 0,5 százalékponttal is visszavetheti a GDP-bővülést.
Viszont legalább megszűnhet az idén a vámháború gazdaságromboló hatása. A Goldman Sachs becslése szerint – ha nem durvul el jobban a kereskedelmi adok-kapok – az idei utolsó negyedévre már tíz bázispont alá csökkenhet a tarifák GDP-re gyakorolt negatív hatása. Ám még ezzel együtt is távol van a Trump által áhított dinamika. Főleg úgy, hogy jelen állás szerint a Fed sem nyúl az idén a kamatokhoz, így az újraindított eszközvásárlási programon kívül nem nyújt monetáris ösztönzést a gazdaságnak. A szintén pénteken közzétett monetáris jelentésében a jegybank is hangsúlyozta: a kereskedelmi konfliktus negatív hatása kifuthat az év végére, míg a stabil munkaerőpiac a további gazdasági expanzió biztos alapja lehet. A Fed azonban jelezte, hogy a koronavírus érdemi kockázat: az eladási hullám piaci pánikká erősödve átgyűrűzhet amerikai földre is, ami a dollár túlzott erősödésével és az árupiaci árfolyamok beszakadásával járhat.
