Túllendül a mélyponton az európai gazdaság
Az unió gazdasága 2013 óta a leglassabb ütemben bővült tavaly, és az Európai Bizottság téli jelentése szerint nem is valószínű, hogy 2022-ig nagyobb erőre kapna. Miután a német ipar recessziója tavaly komoly félelmeket keltett, jó jel, hogy Brüsszel nem rontott őszi előrejelzésein, de a kilátások nem is javultak, és a kockázatok listája hosszú. Az Európai Unió gazdasága a korábban vártnál hajszálnyival többet, másfél százalékot bővülhetett 2019-ben, de 2020-ra és 2021-re változatlan maradt az 1,4 százalékos brüsszeli becslés. Az eurózóna növekedését mindhárom évre 1,2 százalékra valószínűsítik. Lényegesen jobb teljesítményt nyújthatnak a közép-európai országok, de alacsony GDP-jük miatt alig tudják feljebb húzni az uniós átlagot. A blokk legnagyobb gazdaságának, Németországnak a növekedése az ősszel vártnál valamivel gyorsabb lehet: 2019-ben 0,6, 2020-ban és 2021-ben 1,1 százalék.
Sok egyéb mellett óvatosságra int, hogy a harmadik negyedévben a vártnál jobban teljesített az euróövezet, de aztán újra gyengébb adatok érkeztek. A fő mutatók azt sejtetik, hogy a feldolgozóipari teljesítmény stabilizálódhat a következő hónapokban, bár a fellendülés egyelőre nincs a lapok között. De legalább a mélypontot maga után hagyhatta az európai gazdaság, miután a nemzetközi kereskedelem is túljuthatott a nehezén. Előállt egy törékeny egyensúly, amelyet könnyen felboríthat egy váratlan esemény – írta a jelentés.
Brüsszel tekintélyes listát állított össze kockázati tényezőkből. Nem tudni, Washington nem okoz-e újabb kereskedelmi feszültségeket. Latin-Amerika felépülését politikai és társadalmi feszültségek veszélyeztetik, geopolitikai problémákkal terhelt a Közel-Kelet, és nem lehet előre látni az unióból kilépett Nagy-Britanniával folyó tárgyalások eredményét. A legújabb rizikófaktor pedig a koronavírus. A brüsszeli előrejelzések azon az alapfeltevésen nyugszanak, hogy a járvány az első negyedévben eléri a csúcsát, és nem nagyon terjed Kínán kívülre. „Minél tovább tart, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kárt okoz a gazdasági hangulatban és a nemzetközi finanszírozási feltételekben” – írták.
A bizottság szerint sok múlik a belső gazdasági motorokon és a munkaerőpiacon. A bérek emelkedése a maginfláció tanúsága szerint az ősszel vártnál erősebben átgyűrűzik az árakba, a belső árfeszültségek mégis lassan bomlanak ki, mivel a cégek továbbra is el tudják viselni az alacsonyabb profitrátákat. A laza monetáris politika, a magasabb olajár-előrejelzések és a mögöttes árfolyamatok miatt a bizottság mégis némileg feljebb vitte inflációs előrejelzéseit az eurózónára: 2020-ra 1,3, 2021-re 1,4 százalékot jósolt.
Brüsszel visszavett a magyar növekedési kilátásokból
Közép-Európa jóval magasabb inflációs rátái lefelé konvergálhatnak az eurózóna némileg emelkedő szintjeihez. A kivétel Lengyelország, ahol az átlagos infláció a tavalyi 2,1 százalékról idén 2,7 százalékra emelkedhet. A magyar infláció ugyanakkor 3,4 százalékról 3,3-re mérséklődhet, majd 2021-ben 3,1 százalékra lassulhat tovább. Az elemzői konszenzusokkal egybeeső mérséklődés az előrejelzésben megnyugtatólag hathat a magyar infláció januári megugrását jelző adatok után. A magyar GDP a bizottság szerint 4,9 százalékkal bővülhetett tavaly, 2020-ra azonban csak 3,2, 2021-re pedig 2,8 százalékot várnak Brüsszelben. | vg
