Újból padlót fogott a japán gazdaság

Nem volt meglepő a japán GDP zsugorodása a tavalyi utolsó három hónapban, de a negyedéves bázison 1,6 százalékos visszaesést nehéz lenne a vámháborúra fogni. A rendkívül gyenge adat hátterében a fogyasztás és az export áll: ugyanez a két tényező okozhatja a következő japán recessziót is.

Az októberi 2 százalékpontos áfaemelés után várható volt, hogy nagyot esik a fogyasztás, de arra nem számított senki, hogy az emelés előtt a fogyasztók nem töltik fel a tartalékaikat, arra pedig pláne nem, hogy utána sem pattan fel a dinamika. Márpedig a kiskereskedelmi forgalom nem talált magára, november óta minimális korrekciót is alig látni az adatokban. Ennek hátterében már ott állhat a vírus is: ugyan a japán fegyelmezett társadalom, de a járvány okozta aggodalom kiválthatja a kereslet visszaesését és a fogyasztói bizalom megroppanását is.

Mivel a japán kormány nem bízhat a fogyasztásban, az export lehet a másik fő faktor, amely a pozitív tartományban tarthatja a GDP-adatot. Itt viszont még rosszabb a helyzet. A kivitel az év végére akkorát zuhant, hogy már csökkenti a nemzeti összterméket: az utóbbi három év legnagyobb külkereskedelmi mérleghiányát hozta össze a gazdaság decemberben. A japán termékek iránti külső kereslet drasztikus csökkenését csak részben lehet a kereskedelmi feszültségekre fogni: az export már bő egy éve minden hónapban esik, ilyen durván még a kínai export sem szenvedte meg a vámháborút. Az elemzők is csak találgatják ennek okát: a japán áruk vélhetően sokat veszítettek külföldön a versenyképességükből, esetleg a japán cégek nem tudtak hatékonyan átállni új technológiákra. A problémákat Abe Sindzó kormányfő és jegybankára, Kuroda Haruhiko is látja: nem véletlen a japán történelem legnagyobb monetáris és fiskális stimulusa. A jegybank mérlege tavaly év végén elérte az 5120 milliárd dollárt, miközben az ország nemzeti összterméke mindössze 4970 milliárd dollárt tett ki. Az alapkamat mínusz 10, a betéti kamat mínusz 22 bázispontos, a hitelkihelyezés dinamikája mégis csökken, év végén már csak 1,9 százalék volt éves bázison. Az infláció pedig a fejlett gazdaságok egyik legalacsonyabbika: éves bázison 0,8 százalékra gyorsult decemberre, de csak az áfaemelés és az olajár emelkedése miatt.

Az óriási léptékű jegybanki ösztönzés nem tudta megemelni sem a béreket, sem az inflációt, viszont óriási piaci buborékokat fújt. A részvénypiac erősen túlárazott: a stimulus csak az indítás évében, 2013-ban 57 százalékkal emelte meg a Nikkeit, azóta további 60 százalékot ralizott az index. A tőzsdén a kedélyek hűltek ugyan valamelyest, de a piac még mindig túlvett: a Nikkei 225 index átlagos P/E-mutatója 21-es, és ez még érdemi csökkenés a 2014-es és a 2017-es 30-32-es mutatói után. Az igazán nagy gond viszont a lakáspiacon van. A lakásárak harmincéves csúcson vannak, legutóbb az 1990-es válság előtti ingatlanpiaci lufi idején jártak ilyen magasságban. Az ügyletkötések száma már csökkent tavaly, csak az átlagár nem: a buborék növekedése gyaníthatóan veszít a lendületéből, de a lakásvásárlás még mindig spekulatív ügyletnek számít Japánban.

A jegybanki eszköztár pedig úgy tűnik, kimerült. A jegybank annyi pénzt nyomtat, amennyit akar, de ha a piac nem hisz az ösztönzés sikerében, akkor az vélhetően tényleg nem is lesz sikeres. Az idei GDP-zsugorodás az elemzői konszenzus szerint 1,1 százalékos lehet. Ha pedig a fogyasztás stagnál, az export pedig zuhan, akkor Abe Sindzó új, 121 milliárd dolláros költségvetési lazítása sem fogja megmenteni a szigetországot a széles bázisú recessziótól.

A Nissan fokozatosan állítja le gyárait az alkatrészhiány miatt

Fokozatosan állítja le gyáraiban a termelést a Nissan, miután megszakadt a koronavírus sújtotta Hupej tartomány beszállítóival kiépített logisztikai lánc. A Carlos Ghosn ex-Nissan-elnök botrányai és a vállalat félremenedzselése miatt amúgy is mély válságban levő autógyártó gondjait szaporítja, hogy 800 kulcsfontosságú alkatrészhez nem jut hozzá, és a speciális légkondicionáló-vezérlőket, féknyergeket és más alkatrészeket máshonnan sem tudja gyorsan pótolni. (Egy autót nagyjából 30 ezer alkatrészből szerelnek össze.) Emiatt vasárnap teljesen leállítják az autógyártást hazai egységeiknél, utána a terv szerint Malajziában, majd ha a helyzet nem javul, akkor az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Indiában, Spanyolországban, Mexikóban és Oroszországban is leállnak. Közvetetten érinti a Nissant az is, hogy a Dongfenggel közös vuhani gyára eleve nem termel majd egy hónapja. A Nissan kínai beszállítói körében végzett felmérése szerint csupán 58 százalék jelezte azt, hogy nincs gondja a megrendelések teljesítésével és a szállítási határidők betartásával, a többiek takaréklángon vagy egyáltalán nem működnek. A pozitív választ adók felénél sincs telt ház, túlórákkal tudják pótolni a kieső munkaerőt. Az IHS Markit becslése szerint a koronavírus-járvány miatt az idén globálisan 1,7 millióval kevesebb autót gyárthatnak. | K. B.