Az IMF miatt bukott meg az ukrán kormányfő

Alig hat hónapig maradhatott Volodimir Zelenszkij ukrán államfő első miniszterelnöke a bársonyszékben. A kijevi parlament szerdai rendkívüli ülésén menesztett Olekszij Honcsaruk ugyan saját maga kezdeményezte felmentését, de ezt nyilván az elnök kérésére tette. Utódja a hozzá hasonlóan a teljes ismeretlenségből érkező Denisz Smihal lett. Túl nagy karriert vagy sokkal több hivatali időt neki sem jósolnak a politikai-gazdasági elemzők. Sokan azt találgatják, Zelenszkij ötéves elnökségi ideje alatt vajon hány miniszterelnököt fogyaszt majd el az ország.

A legfőbb kritika a menesztett Honcsarukkal és kabinetjével szemben az volt, hogy nem sikerült megfékeznie a korrupciót, jókora elmaradások vannak az állami költségvetés teljesítése terén, továbbra is élénken virágzik az árnyékgazdaság, visszaestek a vámhivatalok bevételei. Az elmúlt fél év mérlegében a pozitívumok közé sorolható, hogy a digitalizáció fejlesztése céljából létrehozott új szakminisztérium megalkotta az Állam és én elnevezésű applikációt, amelynek segítségével mobiltelefonon is elérhető többek között a vezetői engedély, a gépjárművek forgalmija, és folyamatban van a személyes okmányok hasonló digitalizációja.

Szintén pozitív eredmény, hogy hosszas tárgyalások után, 2019 legvégén tető alá hozták Oroszországgal az európai gáztranzitszerződést. Az ötéves kontraktus révén Kijev 7,2 milliárd dollár bevételhez juthat. Tavaly év végére 3,2 százalékra sikerült mérsékelni az inflációt, a nemzeti bankkal szorosan együttműködve 11 százalékra szorították le a jegybanki alapkamatot, 2020 végére pedig 7 százalékos célt jelöltek meg. Kérdés, hogy az új kabinetnek sikerül-e elérnie a kitűzött célt. Gazdasági szakértők még azt is kiemelik, hogy idén januárban Kijevnek sikerült 1,25 milliárd eurónyi tízéves államkötvényt értékesítenie 4,375 százalékos hozammal, ami az elmúlt évek legolcsóbb forrásbevonásának számít. Idén februárban elindult egy kedvezményes hitelprogram is a kisvállalkozások számára, amellyel 5-től 9 százalékig terjedő kamatterhek mellett juthatnak banki kölcsönhöz. A pozitívumok mellett bőven akadnak negatívumok is, amelyek végül megpecsételték Honcsaruk sorsát. Miközben óriásit, 5,1 százalékkal zuhant az ipari termelés, hat hónap is kevésnek bizonyult a kormány számára, hogy megállapodásra jusson a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Hiába egyeztettek többször is a washingtoni hitelező küldöttségével egy újabb, hároméves hitelprogramról, az aláírására még várni kell. Elemzők szerint az IMF a banki szabályozás reformját és a termőföld eladását lehetővé tevő törvényt szabja a kölcsön feltételéül, ami sértheti egyes ukrán oligarchák érdekeit. A nehéz gazdasági helyzet, a kelet-ukrajnai háború és a korábban felvett kölcsönök közelgő visszafizetési határideje miatt az IMF-hitel létkérdés Ukrajna számára. A legnagyobb gondok a vámhivatalok munkájában jelentkeztek: csak az idei év két hónapja során a tervezettnél 13 milliárd hrivnyával (mintegy félmilliárd dollár) kevesebb vámbevétel folyt be az államkasszába. A költségvetési bevételek tekintetében folyamatossá váltak az elmaradások, ami egyre csak duzzasztja a büdzsé hiányát. Nem birkózott meg Honcsaruk és kormánya a 2001 óta mindig csak tervezett népszámlálással sem, de a privatizáció halasztása is a mínuszok közé sorolható.

Az elnök környezetének nyomására távozni kényszerülő Honcsarukot és kormányát nagy többséggel, 353 szavazattal menesztette a 450 fős kijevi törvényhozás. Utódját, Denisz Smihalt 291 vokssal választották meg. Gazdasági szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az új miniszterelnök nagyon szoros kapcsolatban áll az ország leggazdagabb oligarchájával, Rinat Ahmetovval, korábban a dúsgazdag üzletember tulajdonába tartozó burstini erőműnek volt a vezérigazgatója.

Megszegett ígéretek

Ukrajna 2019-ben nagyon alacsony szinten teljesítette az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban foglaltaknak a rá eső részét. A parlamentre váró feladatoknak csak a 12 százaléka valósult meg, a kormány 53 százalékon áll, más államhatalmi szervek mutatója 21 százalékos. Az ország mutatói rendre elmaradnak a vállalt szinttől. | VG