Elhúzódó recesszióra készülnek Japánban

Bő tízéves csúcsra futott februárra Japán külkereskedelmi mérlegének többlete: legutóbb a 2008-as válság után érte el az 1100 milliárd jent, nagyjából

10 milliárd dollárt. Az adat jónak tűnik a japán gazdaság stagnálása és a járvány közepette, de a részletes adatok elszomorítók. A többletet szinte kizárólag az import brutális, éves alapon 14 százalékos visszaesése okozta. Az export éves bázison csak 1 százalékkal esett vissza, de a japán kivitel volumene a kereskedelmi háború kezdete óta már drámaian megcsappant, a 2018-as szintekhez képest átlagosan 10-12 százalékkal. Most viszont a járvány okozta keresleti visszaesés a behozatalt is agyonnyomja. A tavaly októberi áfaemelés óta sok idő telt el, de a lakossági fogyasztás még mindig nem talált magára.

Ezt a kormányzat és a jegybank is jól tudja: épp egy újabb ösztönzőcsomagot készítenek elő. A probléma az, hogy monetáris oldalról a jegybank már rég elvérzett. Az elmúlt években brutális eszközvásárlási programmal és negatív kamatokkal igyekeztek stimulálni a gazdaságot, teljesen eredménytelenül. A piac a kormányzatra vár, amely lassan és körülményesen reagál. Abe Sindzó kormányfő csak tegnapra hívta össze minisztereit, hogy a fiskális csomagot körvonalazzák.

Több kormányzati forrás is nagy összegeket ígért. Százmilliárd dolláros azonnali támogatást emlegettek, de az elemzők egész csokornyi intézkedést várnak. Nem egy, de sok százmilliárd dollárnyi jentől kellene megszabadulnia a kincstárnak adókedvezmények, olcsó hitelek formájában, emellett hiteltörlesztési moratóriumot is szorgalmaznak az elemzők. Akár az októberben meglépett áfaemelés visszavonása is terítéken lehet. Elemzők szerint ez technikailag nehezen kivitelezhető, de a kormányzati források több százalékpontos engedményt emlegetnek. Az is előkerült, hogy a kincstár egyszeri, ezerdolláros csomagokat osszon ki az állampolgároknak, bár ez a japán életszínvonalat tekintve nem tűnik jelentősnek.

Az elemzők többsége szerint azonban elsősorban a kkv-szektort kell megerősíteni, nem a fogyasztásra figyelni. A Citigroup helyi vezető elemzője, Murasima Kiicsi úgy fogalmazott, hogy a kkv-kat védő intézkedések kellenek, mivel az enyhe fogyasztással járó GDP-stagnálást eddig is jól tűrte a gazdaság. A Mitsubishi Research Institute piaci kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a turizmus, amelynek kiemelt a gazdasági szerepe, gyakorlatilag már összeomlott, ágazati csődhullám fenyeget.

Tokiónak pedig valószínűleg ez fáj a legjobban: nyáron ugyanis olimpia lenne Japánban. Az ország gőzerővel készült a rendezvényre, amelytől a turizmus és a fogyasztás szárnyalását várták, gyakorlatilag olyan tőkeinjekciót, amelyre aztán építkezhet a versenyszféra. Ugyan a kormányzat és a szervezőbizottság még magabiztos, bízik a nyári rendezésben, de a nemzetközi közösség már borítékolta, hogy nem lesz nyáron Japánban semmilyen olimpia.

A japán gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben évesítve 7,1 százalékkal zsugorodott az export és a fogyasztás gyengesége miatt. A megelőző három hónapban az őszi adóemelés miatti lakossági készletezés épphogy nullára lökte a GDP-adatot. Egyelőre tehát nincs erő a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, a kormányzati és jegybanki beavatkozás kevés jóval kecsegtet, így a piac és az elemzők is készítik magukat a széles bázisú, hosszú ideig tartó recesszióra. Mijajima Takajuki, a Mizuho Research elemzője rendkívül pesszimista, úgy fogalmazott: „Ha nem mehetsz ki az utcára, hiába adnak költőpénzt, a kormányzati források végesek, a jegybank pedig már rég fegyvertelen.”