Védekezés kamatvágással
Soron kívül 100 bázisponttal, 9,75 százalékra csökkentette az irányadó rátát a járvány okozta károk enyhítésére a török jegybank. Az intézmény amúgy is agresszív lazító ciklusban van, tehát nem okozott meglepetést azzal, hogy csatlakozott a globális trendhez. Röviddel a török után a lengyel jegybank is vészmegoldáshoz nyúlt: 50 bázisponttal csökkentette a rátát.
Ugyan a 2008-as válságtól eltérően most nincs összehangolt monetáris intézkedéssorozat, a jegybankok sorra jelentik be a lépéseiket. A Fed két lépésben 150 bázisponttal lenullázta az alapkamatot, valamint 700 milliárd dolláros mennyiségi lazítást jelentett be, és a hitelezés felpörgetése érdekében enyhített a tőkemegfelelési szabályokon. Az Európai Központi Bank nem tudott kamatot csökkenteni, de jelentős eszközvásárlási programot jelentett be. A Távol-Keleten gyorsan végigsöpört a kamatcsökkentési hullám: a kínai, japán, dél-koreai, indonéz, Fülöp-szigeteki, Srí Lanka-i és ausztrál jegybank is jelentősen lazított a monetáris kondíciókon.
Miután a járvány elérte Európát, a helyi jegybankok is beálltak a sorba. A Bank of England 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, az új kormányzó, Andrew Bailey pedig megígérte: amikor kell, hajlandó drasztikus lépéseket tenni. A norvég jegybank is 50 bázispontot lazított, és hitelprogramot indított, hogy olcsón tudja finanszírozni a likviditászavarba kerülő kkv-szektort. Csehországban a központi bank már kilenc szigorításon van túl 2018 óta, de az idei kamatemeléseket a járvány elsöpörte: most 50 bázisponttal faragott a rátából. A svéd bank épphogy zéróra tudta emelni a kamatszintet, amikor megérkezett a vírus, így nincs honnan csökkenteni, de azonnal 30 milliárd dollárnyi likviditást öntött a piacra. Ukrajnában is kellően magas az alapkamat, így a jegybank könnyedén tudott 100 bázispontot vágni belőle. A sor a héten folytatódik: vélhetően az orosz és a svájci jegybank is kezd valamit a helyzettel. Több országban, így Oroszországban és Norvégiában az olajár összeomlása miatti súlyos devizaleértékelődéssel is meg kell küzdeni.
A monetáris stimulus hatékonysága azonban Európában erősen kérdéses. A 2008-as válság előtt világszerte viszonylag magasak voltak a kamatszintek. Ám azóta számos európai gazdaság kitartott az ultralaza politika mellett, sok országban pedig nincs hova hátrálni. Több európai gazdaságban intenzív pénznyomtatást, drámai likviditásbővítést is bevetettek az elmúlt években – pont ugyanazt, mint amit most is csinálnak a jegybankok, de akkor is sikertelenül.
A pénzügyi válság nagy tapasztalata volt, hogy a jegybankoknak ilyenkor azonnali, döntő lépésekre kell elszánniuk magukat. Ez folyik most, ám az elemzők többsége szerint könnyen meglehet, hogy a lazító intézkedések – fiskális stimulusok nélkül – csak tünetkezelésre elegendők.
