Megegyeztek az olajhatalmak a kitermelésről
Bő 3 százalékot ralizott a Brent árfolyama, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország megegyezett történetük legnagyobb kitermeléscsökkentéséről. A szervezet a vasárnapi éjszakába nyúló online válságértekezleten rögzítette a napi 9,7 millió hordós csökkentést, miután a múlt csütörtöki megegyezés Mexikó ellenállásán elbukott. A megállapodás egyelőre csak május elejétől június végéig hatályos, de a felek fenntartják, hogy meghosszabbíthatják.
Az elemzők szerint a megállapodás jót tesz az olajpiaci árfolyamoknak, de hosszú távon önmagában nem fogja stabilizálni a szektort. A koronavírus-járvány okozta üzleti leállások és kijárási korlátozások miatt a globális olajszükséglet már most 30 százalékkal a decemberi szint alatt van. Az IHS Markit elemzője, Daniel Yergin szerint a megegyezés egyelőre ahhoz elegendő, hogy az olajártól függő gazdaságok elkerüljék a súlyos gazdasági válságot. A BNP Paribas elemzői kommentárjukban úgy foglaltak állást: a megállapodás arra lesz csak jó, hogy meggátolja a további árcsökkenést, de az idei második és harmadik negyedévben sem számítanak az olaj számottevő drágulására. A Citi elemzői a negyedik negyedévre 35 és 45 dollár közé várják az árfolyamot. A Morgan Stanley kevésbé optimista, 30–35 dolláros év végi jegyzésre számít. A Brent jegyzése a vasárnap esti hurráoptimizmus után a tegnapi kereskedésben már korrigált, 34,5 dollárról 31-ig esett.
A megállapodás körül még vannak kérdőjelek, úgy tűnik, hogy az olajhatalmaknak fontos volt a mielőbbi megegyezés az ágazati szereplők megnyugtatása miatt. Az OPEC de facto vezetője, Szaúd-Arábia, valamint Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is vállalta, hogy a tervezettnél is jobban megvágja saját kitermelését. Az OPEC+ csoport kumulált csökkentése így akár a napi 12,5 millió hordót is elérheti – közölte a szaúdi olajminiszter. Ez azonban nincs kőbe vésve, a júniusban érkező adatokból derül majd ki, mennyivel csökken a termelés.
Külön kérdés Mexikó helyzete. A közép-amerikai állam a múlt héten azért nem írta alá a megállapodást, mert sokallta a rá kirótt napi 400 ezer hordós csökkentést. Donald Trump azonban már pénteken hangsúlyozta: az Egyesült Államok átvállal napi 250 ezer hordót, Mexikónak így csak 150 ezer hordóval kellene csökkentenie napi termelését. Nem világos azonban, hogy az elnök ezt hogyan tervezi megtenni, az amerikai szabályozás szerint az államfőnek nincs joga korlátozni az energetikai szereplők termelését. Ugyanakkor az alacsony árfolyam miatt az amerikai kitermelők egy része már elfordult a piactól. Március eleje óta a tengerentúli kitermelés napi 13,1 millió hordóról 12,4 millióra esett, az Energiainformációs Ügynökség becslése szerint pedig az év végéig akár 11 millióig zuhanhat. A Price Futures csoport energetikai elemzője, Phil Flynn is ezen a véleményen van: az amerikai ágazat termelői hamar elfordulnak a piactól, ha nem profitábilis a felhozatal, ott a csökkenés gyakorlatilag a piaci automatizmus része.
Az is kérdőjeles, hogy a megállapodásban nem részes olajipari hatalmak mit lépnek. Brazíliát, Norvégiát és Kanadát is presszionálták a csökkentésre: együttvéve napi
5 millió hordós vágásra kérték fel őket. Kanada és Norvégia szintén jelezte szándékát, hogy csökkenti a felhozatalt, de konkrét számok még nem hangzottak el. Az olajkartell és a megegyezésben részes államok törekvéseit azonban a járvány könnyedén keresztülhúzhatja: a globális olajkereslet esésének még nincs vége. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint idén a napi szükséglet 20 millió hordóval eshet, ez a megállapodásban rögzített mennyiség duplája. A Trafigura és a Vitol viszont sokkal borúlátóbb: 30 millió hordós napi mínuszról beszélnek, ami apokaliptikus forgatókönyv lenne az olajhatalmaknak.
