Pár év alatt megtízszereződik a VR- és az AR-eszközök forgalma
Tíz éve készült el az Oculus Rift első prototípusa, és nyolc éve mutatta be a Google, hogyan is lehetne használni szerintük a Google Glasst – a virtuális- és a kiterjesztettvalóság- (VR és AR) eszközök azonban a kezdeti lelkesedés ellenére egyelőre nem tudták meghódítani a világot. Ez érthető is, hiszen számos technikai problémát kell legyőzni, emellett pedig fenntartható üzleti modellt kell kidolgozni, hiszen ahogyan számos készülék esetében láthattuk már, a bennük rejlő lehetőségek kiaknázását segítő alkalmazások is kellenek ahhoz, hogy igazán népszerűvé váljanak a fogyasztók körében. Az IDC legújabb előrejelzése szerint az idei év visszafogott bővülést hozhat majd a gyártók által leszállított VR- és AR-eszközök számában. A kutatócég arra számít, hogy 2020-ban 7,1 milliót értékesítenek belőlük, ami az egy évvel korábbival összevetve mindössze 23,6 százalékos bővülés. A képet árnyalja, hogy a koronavírus-járvány okozta ellátási problémák miatt az első negyedév tíz, a második pedig majdnem 25 százalékos visszaesést hoz éves összevetésben, és az IDC szakértői a második negyedévben várnak nagyobb felfutást.
Középtávon azonban lényegesen gyorsabban fejlődhet a piac, és a vizsgált időszak végén, 2024-ben már 76,7 millió virtuális- és kiterjesztettvalóság-készüléket adhatnak el a gyártók, ami évente átlagosan 81,5 százalékos növekedés lenne. „Az AR- és a VR-eszközök, az okostelefonok és a személyi számítógépek ellátási lánca között nagy az átfedés, és mindegyik kategóriában tapasztalható alkatrészhiány, hiszen a gyárak csökkentett kapacitással termelnek. Azonban a járvány terjedése a kiterjesztett- és a virtuálisvalóság-készülékek iránti keresletre ellenkező hatással van, mint a többi termékre: ahogy egyre többen kényszerülnek otthon maradni, nő az érdeklődés irántuk, hiszen egy lehetséges módját nyújtják a munkatársakkal való kapcsolattartásnak és a szórakozásnak” – mondta el Jitesh Ubrani, az IDC Mobile Device Trackers részlegének kutatási igazgatója. A cég elemzése szerint nagyvállalati körben érezhetően nő az igény a VR-megoldások oktatási jellegű használatára. Ráadásul a már ismert alkalmazási módok – mint például a drága berendezések használatának elsajátítása vagy a veszélyes helyzetek kezelésének bemutatása – mellett az úgynevezett soft skillek – mint például a helyes munkahelyi viselkedés vagy az ügyfelekkel való kapcsolattartás – fejlesztésére is egyre több helyen vetik be őket. A kiterjesztettvalóság-megoldások esetében szintén megfigyelhető, hogy egyre több iparágban kezdik alkalmazni őket a megszerzett tapasztalatok megőrzésére és a tudás átadására, és így igyekeznek kezelni azt a kihívást, amelyet az okoz, hogy a kulcsfeladatokat ellátó munkavállalók között nő az arányuk azoknak, akik hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt.
A technológia fejlődésével és a felhasználási módok bővülésével folytatódik a kereslet eltolódása a nagyobb tudású eszközök irányába. Ennek megfelelően a saját kijelző nélküli VR- és AR-eszközök forgalmában évente átlagosan 26,5 százalékos visszaesés várható 2024-ig. Az IDC prognózisa szerint idén még a virtuálisvalóság-eszközök uralják a piacot, kicsivel több, mint hatmilliót adhatnak el belőlük a gyártók. A helyzet azonban a következő néhány évben megváltozik, és a kiterjesztettvalóság-készülékek részesedése számottevő mértékben megnő majd. A vizsgált időszak utolsó évében már 41 milliónál is több AR-eszközt értékesíthetnek világszerte a gyártók, ezzel a teljes piac jóval több, mint felét tudhatják majd a magukénak.
Mintegy
77
millió AR- és VR-eszközt adhatnak el 2024-ben
