Akár meg is úszhatjuk a recessziót, a kamaraelnök szerint az autóipar a kulcs
Hogy érintette a megye gazdaságát a járvány?
Az egyes ágazatokat különböző mértékben, de szinte minden területen negatívan. A vendéglátás és a szállodaipar padlót fogott. A szolgáltatók, az autóipari cégek és a beszállítók erősen csökkentett kapacitással működnek, de több szektor – mint a haszonjárműgyártás, a műszeripar – esetén kevésbé vagy egyáltalán nem érződött a válság. A megyében erős az élelmiszer-feldolgozás, az agrárium, a kereskedelem, ezekben az első időszakban még növekedés volt tapasztalható. A válságra a kamara azonnal reagált, még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a cégekkel. Problémáikat, kéréseiket összegyűjtöttük, és javaslatokkal ellátva közvetítettük őket – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán (MKIK) keresztül – a kormánynak. Jórészt ennek is köszönhetők a gazdaságvédelmi intézkedések, a rövidített munkaidős támogatás, az adó- és adminisztratív könnyítések, amelyek sok ezer munkahely megőrzését támogatják. A honlapunkon még márciusban krízismenedzsment-felületet nyitottunk, ahol az aktuális kormányzati intézkedések és a friss gazdasági információk folyamatosan elérhetők. Itt található az MKIK üzleti túlélőcsomagja is. Online tanácsadással is segítettünk, az ügyfélszolgálati irodáink, bár csökkentett időtartammal, de nyitva álltak.
Vannak jelei a kilábalásnak?
A nagy nemzetközi értékláncokban bizonytalanság tapasztalható a krízis végét illetően. De nagyon jó hír a szállodák, vendéglátóhelyek újbóli megnyitása, ez sok ezer munkahely létét biztosítja. A belföldi fogyasztás stabilizálódni látszik.
A munkahelyek megőrzése és a kedvezményes adózású juttatások, különösen a SZÉP-kártya-keret növelési lehetőségei – a hazai turizmus potenciáljával együtt – jó esélyt adnak a szektornak erre az évre. Bár hozzáteszem: az üzleti turizmus mélyponton van, az újraindulás a nemzetközi helyzet függvénye. A kamara folyamatosan rögzíti a vállalkozások véleményeit, adatait. A felmérésekből kiderül: a cégek idén átlagosan 20-30 százalék körüli árbevétel-csökkenést várnak, meglehetősen nagy szórással. Vannak, akiknél ez 50 százaléknál is nagyobb. Jövőre viszont a nemzetközi piacon működők többsége nem számít további árbevétel-csökkenésre.
A kilábalást segítik a nulla százalék körüli kamatozású likviditási és fejlesztési hitelek és a kecskeméti Városi Alapkezelő mint önkormányzati befektetőtársaság nagyon kedvező feltételekkel elérhető forrásai. A Széchenyi-hitelkártyaprogram keretén belül május közepétől négy új hiteltermék igényelhető. Ezek segítségével a likviditási problémákkal küszködő cégeknek jó esélyük nyílik a túlélésre.
Elégségesek a kormányzati intézkedések?
A programok rendkívül gyorsan, célzottan jutnak el a szükséges helyekre, segítségükkel sok tízezer munkahelyet sikerül megtartani, sőt biztosítják a „fejleszteni válság idején kell” elvet követők számára is a szükséges pénzt. Az MKIK már felhívta a kormány figyelmét, hogy ha a deklarált veszélyhelyzet megszűnik is, a negatív hatások fennállnak, a gazdaságvédő intézkedések fenntartására még hosszabb ideig szükség lesz. A támogatások a megyénkben az átlagot meghaladó mértékben segítik a vállalkozásokat. A k+f-területen dolgozók bértámogatását Budapest után itt kérték a legtöbben, a versenyképességet növelő pályázatokra pedig a megyénkből regisztrálták a harmadik legtöbb kérelmet.
Ki szenvedte meg különösen a járványt?
A legnagyobb vesztesek azok az ágazatok, amelyeket már a járvány kezdete óta rendeletek szabályoztak, és nem működhettek, ilyenek az éttermek, szállodák, egészségügyi szolgáltató mikrovállalkozók, a logisztikai cégek, valamint az előadóművészek, a kultúra területén és a rendezvényszervezésben működő vállalkozások. De vannak olyanok is, akiknek növekedést hozott a járvány: például az építőanyag- és barkácskereskedelem. A szabadon működtethető kereskedelmi cégek – élelmiszerüzletek, drogériák, gyógyszertárak, dohányboltok – általában nem szenvedték meg a krízist. Sőt bizonyos időszakokban a karácsonyi rohamot is túlszárnyaló eredményeket tudtak elérni.
Újrarendezi a viszonyokat a járvány?
Most a túlélés a legfontosabb. Az ilyen nehéz időszakoknak mindig vannak vesztesei és nyertesei. Nyertesen jönnek ki a válságból, akiknek vannak tartalékaik, képesek az innovatív megoldásokra, és nem utolsósorban a bőséges, 0-2 százalék körüli kamatú hitelekből jó fejlesztéseket hajtanak végre. Óvatos optimizmussal szemlélem a helyzetet. A GDP komponenseit nézve elégedettek lehetünk, ha a szakértők által előre jelzett plusz 2-3 és mínusz 2-3 százalék közt, valahol a nulla körül lesz a GDP változása az idén. A megyénket meghatározó feldolgozóipar szereplőire nagy hatással van az, hogy a nemzetközi autóipar hogyan teljesít. A többi meghatározó szektor, különösen az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás vagy a belföldi turizmus, gyorsabban helyreállhat, vagy nem is érinti súlyosan a veszélyhelyzet. Külön érdekes a munkaerőpiac és a beruházások alakulása. A legtöbb munkáltatót valamilyen módon érinti a járvány, amelyre fizetett vagy fizetetlen szabadsággal, csökkentett munkaidővel vagy munkaidőkerettel, több esetben elbocsátásokkal reagál. Egy közös: mindenki próbálja megtartani a munkaerőt, és a krízist úgy átvészelni, hogy ha az élet, a termelés visszatér a normális kerékvágásba, legyen kivel folytatni, újrakezdeni. Az utóbbi hetek nyitásának hatására megállt az állástalanok számának növekedése, sőt nő a munkaerőigény. A válság miatt országosan 17,6 százalékkal nőtt a regisztrált álláskeresők száma áprilisban. Bács-Kiskun megyében 25,5 százalékkal. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint az országban a tavasz közepén 330 734, Bács-Kiskun megyében 17 147 álláskeresőt tartottak nyilván. Információink szerint az álláskeresők számának növekedése megállt a megyében, és egyre több embert keresnek a cégek.
Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: enyhül a nyomás
