Nőhet a megye lemaradása
Országos összehasonlításban a viszonylag kevéssé iparosodott Baranyát mennyire érintette súlyosan a járvány?
Ahogy a 2008-as válság kapcsán is tapasztalható volt, a fejlettebb megyéket gyorsabban és mélyebben érinti a krízis. Viszont gyorsabban is lábalnak ki belőle, míg a gyengébben fejlett megyékben elhúzódik a válság. A munkahelyvédelmi bértámogatás számai jó támpontot adnak a latolgatáshoz: a budapesti agglomeráció és az Észak-Dunántúl cégei kapták e források 44 százalékát, míg az alulfejlett megyék csak a 2-3 százalékát. Baranyában 4882 dolgozóra 826 millió forint támogatást kértek a vállalkozások június elejéig.
Növelte a járvány a lemaradást
a módosabb megyéktől, vagy nincs változás? Ki tudták használni a cégek az állami segítséget? Mekkora munkanélküliséget generált a pandémia?
A megye gazdasági szerkezete miatt egyértelműen erősödni fog a leszakadás. Jól látható, hogy a válság elleni küzdelemben a központi fejlesztési források elsősorban a főváros agglomerációjába és a fejlett megyékbe, valamint Debrecenbe ömlenek. Ez fogja igazán erősíteni a hazai polarizációt, kiélezve a társadalmi-gazdasági problémákat, így rontva az összesített versenyképességet is. A versenyképességet növelő támogatásba – messze az országos átlag alatt – 28 megyei projekt került be, az országos beruházási érték mindössze 3 százalékával. Kamarai számítások szerint csaknem 5000-rel nőhetett a munkanélküliek korábban sem kicsi, majdnem 15 ezres tábora.
Mely szektorok sérültek súlyosan, nehezen helyrehozhatóan?
Nincs jelentős ágazati eltérés az országos és az uniós tapasztalatokhoz képest, sokkal inkább az okoz gondot, hogy a megye cégei 94 százalékban mikro- és kisvállalkozások, alultőkésítettek, nem rendelkeznek tartalékokkal. Így jóval kiszolgáltatottabbak, mint a fejlett megyék cégei. Nagyon sokan nem tudnak újrakezdeni, így növelik a munkanélküliek számát, a középmezőny jobbjai pedig a válság kapcsán beinduló cégfelvásárlási folyamatban bizony érintve lehetnek.
Gyors vagy elhúzódó kilábalás várható? Lehet gyorsítani az újrakezdést?
A válság kirobbanása után hatalmas nyomás alatt voltunk, de a vállalati visszajelzések szerint a munkánk nem volt hiábavaló. A kamara igen széles körű konzultációt folytat a megyében a cégekkel. A válság mélypontja után ágazatonként kértünk fel számos meghatározó vállalkozást, hogy együtt fogalmazzák meg az újrakezdés kamarai feladatait, és azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket kezdeményezünk a kormányzatnál, az önkormányzatoknál, az egyetemeken. Ez a munka igen hatékony, de a szükséges központosított források nélkül münchauseni megoldásokat kell alkalmaznunk. Elkezdtük újjászervezni az értékláncokat, erősítjük a kis- és középvállalati szektor együttműködési rendszereit, a klasztereket, konkrét vállalati fejlesztési tervek összehangolásával kidolgoztuk a Baranya megyei iparfejlesztési programot. A szakma legjobbjaival, szakértő cégekkel az idegenforgalom fejlesztési programján dolgozunk. Térségben gondolkodva bevonjuk a munkába azokat a somogyi, tolnai és kelet-horvátországi vállalkozásokat is, amelyek bekapcsolhatók a fejlesztési együttműködésekbe, növelve a közös versenyképességünket. A munkában számítunk a megye kisvárosainak együttműködésére. Emellett igyekszünk a kormányzati tényezők figyelmét felhívni arra, hogy a perifériák egyre rosszabb helyzete nem kezelhető a jelenlegi fejlesztési forrásokkal, módszerekkel.
A munkanélküliek száma
20 000
közelébe ugrott
