Peking határozott ellenlépéseket ígért, és élesen bírálta tegnap Donald Trump legújabb Kína- és Hongkong-ellenes intézkedéseit. Az elnök pénteken jelentette be, hogy az amerikai kormányzat megkezdi a Hongkongnak nyújtott kedvezmények megvonását, válaszul a különleges státuszú közigazgatási terület függetlenségét csorbító kínai törvény elfogadására. Konkrétan csak a különleges kereskedelmi státusz megszüntetését említette meg, de hangsúlyozta, hogy a szankciók „kevés kivétellel” érinteni fognak minden Hongkonggal kötött kétoldalú megállapodást.
Trump durván bírálta Kínát is, amely szerinte több évtizeden keresztül „hatalmas anyagi és szellemi károkat okozott” az amerikaiaknak, „ellopta a munkahelyüket”, „folyamatosan megszegte az ígéreteit”. Ezért munkacsoport fogja vizsgálni a kínai vállalatok amerikai tőzsdei „praktikáit”, és a szellemi tulajdonjog védelme érdekében felfüggesztik a potenciálisan veszélyes kínai állampolgárok – köztük egyetemi hallgatók és kutatók – amerikai beutazásának engedélyezését. Közölte, hogy az Egyesült Államok megszüntet minden kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a várakozásokkal ellentétben azonban nem jelentett be széles körű szankciókat Peking ellen, és nem rúgta fel a januárban megkötött kereskedelmi egyezményt sem. Kína válaszául a kormányzat máris utasította az állami vállalatokat, hogy állítsák le az amerikai szója és sertés exportját, és az intézkedést az összes agrártermékre kiterjeszthetik – tudta meg a Reuters.
Az utóbbi nem is igazán csoda azok után, hogy a New York-i Fed aznap nyilvánosságra hozott jelentése szerint a vámháború következtében két év alatt 1700 milliárd dollárral csökkent a tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok piaci értéke. Összehasonlításképpen: ez az összeg nagyjából megegyezik Oroszország, Kanada vagy Dél-Korea teljes 2018-as GDP-jével. A MarketWatch szerint a tanulmány több megállapítása is meglepte a közgazdászokat. Például az, hogy a feszültséggel kapcsolatos fontosabb politikai bejelentések tartós veszteségeket okoztak a tőzsdéken, és ennek gyakorlatilag a teljes árát az amerikai vállalatok fizették meg – köztük azok is, amelyeknek semmi közük Kínához. Sőt, nekik fájt az is, ami Pekingnek okozott kárt: a kínai gazdaság részben az ellenségeskedés miatt lassult le, és ez, valamint a nem vámjellegű ellenintézkedések csökkentették az amerikai cégek ottani piacról származó bevételeit. A vámháború egyik tartós hatása az is, hogy a piaci szereplők hozzászoktak a volatilitáshoz, ahhoz, hogy a helyzet óránként, naponta vagy Trump egy-egy Twitter-bejegyzésének hatására megváltozik.
A befektetőket nem izgatja a feszültség éleződése
Mivel a kereskedelmi megállapodás egyelőre biztonságban van, a befektetők megkönnyebbültek, az ázsiai tőzsdeindexek három hónapos csúcsra ugrottak tegnap, és az európaiak is követték ezt a trendet. „A piac aggódott, hogy Trump valami lényeges, az amerikai gazdaság számára káros lépést jelent majd be, de menet közben kiderült, hogy az intézkedések nem olyan drámaiak, mint amilyentől féltünk” – mondta a Reutersnak Chris Zaccarelli, az észak-karolinai Independent Advisor Alliance tanácsadó cég befektetési igazgatója. A másik magyarázat, hogy a piacot egyelőre az amerikai és európai uniós ösztönzőcsomagok mozgatják. „Amíg ezek az intézkedések folytatódnak, addig aligha állítja meg bármi az emelkedést” – vélekedik Jeroen Blokland, a rotterdami Robeco portfóliómenedzsere. Az egyetlen kivétel a devizapiac, ahol már érződik a feszültség éleződésének a hatása, gyengült a jüan a dollárhoz képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.