A Citi elemzői szerint ismét túlértékeltek a részvények
A világ részvénypiacai a meglódult jegybanki eszközvásárlások nyomán 20-30 százalékkal túlértékelődtek, és ezt a befektetők is érzik, csakhogy ebből a hintából nem lehet kiszállni – mondták a Citigroup stratégái az amerikai nagybank online sajtókonferenciáján. Bár az áremelkedésre jó indok a felszökött globális likviditás, sokan megégethetik magukat, ha buborék alakul ki. „Minden értelmetlenül drágának tűnik, és a befektetők találgatják, vajon a piacok a jövőt árazzák be, vagy fordítva: minden szörnyen sérülékennyé vált” – mondta Matt King, a bank globális piaci stratégája.
Eközben a vállalati nyereségek csökkennek, az adósságok hegymagasra halmozódnak, bár a járvány okozta likviditási problémákat a jegybankok és a kormányzatok segítettek megoldani a cégeknek. Az, hogy milyen mértékben keletkeznek tartós károk, a válság hosszától függ, a vállalati nyereségek azonban mindenképpen csökkennek, és ősszel az elemzők újabb hullámban vihetik lejjebb az előrejelzéseiket. A befektetési kategóriába minősített vállalatok hitelértékelésében a korábbi válságokban tapasztaltakhoz képest meglepően kevés volt a leminősítés. „A piaci figyelem túlnyomó mértékben nem a fundamentumokon, a leminősítéseken van, hanem a jegybanki likviditáson. Befektetőként minél inkább a fundamentumokat, az értéket nézed, annál inkább büntet a piac. Elképesztő mértékű a félelem az emelkedésből való kimaradástól” – mondta King.
Az elszakadás a fundamentumoktól a Citi szakértőinek azért is ennyire szembeszökő, mert másoknál jóval lassúbb kilábalást valószínűsítenek – mondta Robert Buckland globálisrészvény-stratéga. Az elemzői konszenzus szerint az egy részvényre eső nyereség idén 20 százalékkal csökken, és jövőre 30 százalékos emelkedéssel visszajuthat a 2019-es szintre. „Ezt nem veszem be. Lehetetlen” – mondta Buckland. A Citi az idén 50 százalékos csökkenést vár, és utána a korábbi válságok tapasztalata szerint öt-hét év kell a teljes felépüléshez. Ezzel szemben az a vásárlóerővé váló 6-7 ezermilliárd dollár áll, amelyet a jegybankok öntenek a piacra a következő 12 hónapban.
A részvényindexek, ha késéssel is, végül mindig követik a nyereségmutatókat: a jegybankok a vállalatoknak segítenek áthidalni a kilábalási időszakot, ami elvezethet ahhoz, hogy az indexek végül nem zuhannak majd, hanem lapossá válnak – mondta Buckland. King ezzel szemben attól tart: a piacok szokásuk szerint túlszaladnak, és zuhanás következik. Leginkább arra érdemes figyelni, mikor vesznek vissza az eszközvásárlás sebességéből a jegybankok. A piacok jelenleg „kicsavart” módon működnek – mondta Buckland. „Szinte a rossz hír a jó – tette hozzá –, mert az több jegybanki eszközvásárlást jelent, és ugyanígy a jó hír lesz a rossz, amikor majd emelkednek a profitok és javulnak a gazdaságok.”
