Akna az európai uniós költségvetés útjában

Európa zárta sorait a válság elleni harcban – így értékelték a megfigyelők az Európai Unió ötnaposra nyúlt csúcstalálkozóján kicsikart költségvetési megállapodást. Az európai piacok ralival reagáltak, bár voltak elemzők, akik már akkor figyelmeztettek: az Euró­pai Tanács csúcstalálkozójának elkeseredett vitái feltárták az unió politikai ellentéteit is. Egy napnál alig kellett többnek eltelnie, hogy a megosztottság a felszínre bukkanjon, és megkérdőjeleződjön a megegyezés gyors véglegesítése: az Európai Parlament elnöke úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi formájában a csomag elfogadhatatlan. David Sassoli, aki korábban az olasz balközép Demokrata Párt politikusa volt, sajtótájékoztatón üdvözölte a csúcstalálkozón elfogadott 750 milliárd eurós kilábalási alapot, de a csaknem 1100 milliárdos, hétéves költségvetéssel kapcsolatban kifogásokat hangoztatott. Nem elfogadható, hogy csökkentették a kutatásra és a fiatalokra, például az Erasmus képzési programokra szánt összegeket, és az sem, hogy nem dolgoztak ki mechanizmust a kifizetések jogállami feltételekhez kötésére, például olyan országokkal szemben, mint Lengyelország és Magyarország – mondta. A csomagot a parlamentnek jóvá kell hagynia, de nem világos, hogyan lehet újranyitni a vitát az elért megállapodás veszélyeztetése nélkül – írta a Reuters hírügynökség. Már az Európai Parlament mai ülésén bizonyos korrekciókat terjesztenek be – ígérte az elnök. „A költségvetésről nem a tanácsé az utolsó szó” – mondta.

Sok tagállam, az élen a franciákkal és a németekkel, azért sürgette a megegyezést, hogy a válság által erősen megtépázott országok – főleg Olaszország és Spanyolország – gyorsan újabb pénzekhez jussanak. Mielőbbi fiskális ösztönzést kért az Európai Központi Bank is, amely óriási eszközvásárlásaival stabilizálta az európai államkötvényhozamokat, de a kilábalást ezzel nem tudta garantálni. Christine Lagarde, a bank elnöke tegnap üdvözölte a megállapodást, bár kevesellte a válságalapon belül a támogatások 50 százaléknál alig magasabb arányát, és felhívta a figyelmet a kibontakozás törékenységére. Luis de Guindos alelnök már a csúcs után arról beszélt, hogy a járvány gyors terjedése Amerikában és Ázsia egyes részein az euró­pai gazdaságot is veszélyeztetheti. Isabel Schnabel igazgatósági tag pedig azzal nyugtatott, hogy a bank kötvényvásárlásainak lassulása az elmúlt hetekben csak ideiglenes.

A válságkezelő csomag elfogadásával az EU egy lépéssel az Egyesült Államok elé került, mert a tengerentúlon a két nagy párt csak most kezdi az alkudozást a szükségessé vált újabb költségvetési ösztönzésről. „Egy–null az eurónak” – írták a Commerzbank elemzői. A brüsszeli megegyezés után az euró csakugyan nagy vágtába kezdett a dollár ellenében, és 2019 eleje óta először áttörte az 1,15-os ellenállást. A rali tegnap reggel megfordult, de aztán nem hederítve Sassoli nyilatkozatára új erőt vett, és az euró 21 hónapos csúcsot ért el, áttörve az 1,16-os szintet. Két európai nagybank, a spanyol Santander és az olasz UniCredit vezetői is üdvözölték a költségvetési megállapodást, amely szerintük javítja a pénzintézetek kilátásait, ösztönözheti az összeolvadásokat és a továbbhaladást a bankunió felé, de úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi feltételek mellett ők maguk nem keresik az akvizíciókat. A STOXX európai bankindex több mint 1 százalékot esett tegnap, miután a Bloomberg úgy értesült: a napokban az EKB arra szólíthatja fel a bankokat, hogy ne csak októberig, hanem egész évben tartózkodjanak az osztalékfizetéstől.