Eresztene a nadrágszíjon az olajkartell

A márciusi húszéves mélyponthoz képest több mint duplájára nőtt az olaj világpiaci ára azután, hogy az exportőrök a kitermelés koordinált visszafogása mellett döntöttek. Ám mire sikerült teljesíteni a vállalt csökkentéseket, a Szaúd-Arábia és Oroszország vezette OPEC+ kartell máris az intézkedés enyhítésén töri a fejét. Miután kiszivárgott, hogy erről dönthetnek az OPEC+-miniszterek monitoringbizottságának holnapi virtuális ülésén, esett az olaj ára a tőzsdéken. A WTI ára New Yorkban 1,8 százalékot veszítve hordónként 40 dollár alá csúszott, a Brenttel pedig 42,5 dolláron kereskedtek tegnap, ami 1,7 százalékos lemorzsolódás. Az árcsökkenés nem óriási, de azért figyelmeztet: a kínálat finomhangolása nem kockázatmentes folyamat egy olyan időszakban, amikor a kereslet emelkedik, de a járvány terjedése miatt a jövő egyáltalán nem biztos.

A dilemma hasonló, mint azoké az országoké, amelyek annak ellenére enyhítenek a járványkorlátozásokon a gazdaságuk újraindítása érdekében, hogy a kór sebesen terjed. Az olajjövedelmekre a termelő országoknak szükségük van, és a kínálat visszafogását épp azért kellett vállalniuk, mert a kereslet zuhanása az árak csökkenésével a tűréshatáruk alá süllyesztette a bevételeket. A kitermelés visszafogásával az elmúlt hónapban 40 dollár körül sikerült stabilizálni az árakat, jóval a már­ciusi 20 dollár alatti szintek felett. A kereslet növekedését most nagyobb volumenű eladásokra használnák. A második negyedéves orosz folyó fizetési mérleg tegnap közzétett adatai azt tanúsítják, hogy a júniusi olajár-emelkedés nem oldotta meg a Kreml problémáját. A mérleg többlete mélyen az elemzői előrejelzések alá, 600 millió dollárra zuhant az első negyedéves 21,7 milliárd dollárról. A jelenlegi kitermelési szintek mellett az olajtól erősen függő orosz gazdaságnak ez a jövedelmi tétele a harmadik negyedévben 40-50 dolláros árak esetén is nyomás alatt marad – írta Dmitrij Dolgin, az ING oroszországi vezető közgazdásza. A Brent ára még az emelkedés után is egyharmaddal az év eleji szint alatt van.

A The Wall Street Journal információi szerint az OPEC+ szerdai ülésén Szaúd-Arábia azt fogja javasolni a 23 olajexportáló országnak, hogy a korábban elhatározott napi 9,7 millió hordó helyett az együttes kitermelésük augusztustól csak 7,7 millióval legyen alacsonyabb a járvány előtti szintnél. A szaúdi olajminiszter, Abdulaziz bin Szalman herceg, Alan Greenspan korábbi Federal Reserve-elnök nagy tisztelője, hasonló feladatot vállal, mint néhány éve az amerikai jegybank, amelynek úgy kellett mérsékelnie a korábbi mennyiségi lazítást, hogy közben nem borította fel a piacokat – írta a Bloomberg hírügynökség. Az olajkereslet oldalán ugyanis jó és rossz jelek egyaránt mutatkoznak. A Nemzetközi Energia Ügynökség friss jelentése szerint az első fél évben 10,75 millió hordóval csökkent a világ napi olajkereslete, de a második fél évre már csak 5,1 millió hordóval alacsonyabb szintet jelzett előre a szervezet. Kína csütörtökön 2-3 százalékos éves gazdasági növekedési számot jelenthet be az első negyedéves zuhanás után, az Európai Unió kilátásait pedig javíthatja, ha a következő hetekben-hónapokban a tagállamoknak sikerül konszenzusra jutniuk a tervezett 750 milliárd eurós kilábalási alapról. Az Egyesült Államokban és több nagy feltörekvő gazdaságban azonban sebesen terjed a járvány, kérdőjeleket hagyva a gazdasági aktivitást és az olajkeresletet illetően.