Gazdasági kérdés is az iskolák megnyitása

A koronavírus-fertőzések és a halálozások száma is tovább nő az Egyesült Államokban, kedden újabb csúcsot jelentő 67 417 új esetet regisztráltak, a tanév közeledtével mégis egyre élesedik a vita arról, hogy megnyissák-e kapuikat az iskolák. Donald Trump elnök és a kormányzat ezt sürgeti, és a szövetségi támogatások megvonásával fenyegeti a renitenseket. Ez nem csupán oktatási, hanem komoly gazdasági kérdés is. Egyrészt azért, mert a McKinsey tanácsadó cég összesítése szerint az amerikai munkaerő 16 százaléka, mintegy 26,8 millió ember nem tudja megoldani gyereke(i) elhelyezését, ha zárva vannak az oktatási intézmények. Elsősorban a kisgyerekesek számára okoz ez problémát, de a többiek is arra kényszerülhetnek, hogy csak csökkentett munkaidős állást vállaljanak. A 330 milliós országban majdnem 51 millió gyerek jár állami, és mintegy 6 millió magán általános és középiskolába, 98 ezer oktatási intézmény tartozik az úgynevezett K12-rendszerbe, amely az iskolai előkészítővel kezdődik.

A másik gazdasági aspektus, hogy az állami oktatás az egyik legnagyobb munkaadó az Egyesült Államokban, megelőz olyan ágazatokat, mint az építőipar, az egészségügy, a pénzügyi és biztosítási szektor, a közlekedés és a raktározás. A K12-es rendszerben a válság előtt mintegy 8 millió, a felsőoktatással együtt több mint 14 millió embert foglalkoztattak. Az iskolarendszer teljes költségvetése a 2018-as pénzügyi évben 721 milliárd dollár volt – több, mint amekkora a védelmi minisztérium jövő évi büdzséje. (A Pentagon költségvetése 2018-ban 671 milliárd dollár volt, a 2021-es pénzügyi évre 705 milliárd dollárt kértek.)

Trump és Betsy DeVos oktatási miniszter azt szeretné, ha az iskolák szeptemberben visszatértének az online-ról a helyszíni oktatásra, a szövetségi kormány azonban egyelőre nem dolgozott ki központi irányelveket azzal kapcsolatban, hogyan lehetne ezt biztonságosan megvalósítani. A szülők, a pedagógusok és a helyi önkormányzatok pedig aggódnak, és jogosan. A Kaiser Family Foundation nonprofit szervezet felmérése szerint csaknem 1,5 millió pedagógus tartozik a vírus által különösen veszélyeztetett kategóriába, vagyis 65 évnél idősebb, túlsúlyos vagy krónikus beteg. Ha nem sikerül megoldást találni a fizikai távolságtartásra az iskolákban, akkor félő, hogy az érintettek egy része egyszerűen nem vállalja a kockázatot, hogy visszatérjen dolgozni – legalábbis ezt támasztja alá a USA Today még május végén készült felmérése, amely szerint a megkérdezettek 20 százaléka válaszolta, hogy aligha tér vissza ősszel a katedrára. További figyelmeztetésként szolgálhat számukra az arizonai eset, amikor három pedagógus az óvatossági rendszabályok maximális betartása mellett egy tanteremből tartott virtuális órákat, mégis mindhárman megfertőződtek, és az egyikük meg is halt.

Washingtonnak egyébként az iskolák megnyitásába nem sok beleszólása van, mert az alsó- és középfokú oktatás költségvetésének csupán a 8 százaléka származik a központi büdzséből, a többit nagyrészt egyenlő arányban a szövetségi államok és a helyi önkormányzatok finanszírozzák. Az utóbbiak azonban még nem kapták meg a kért anyagi segítséget a kongresszustól a járvány súlyos hatásainak enyhítéséhez, így az elnöknek és a republikánus többségű szenátusnak maradt eszköze arra, hogy keresztülvigye az akaratát. Vannak olyan önkormányzatok is, amelyek már döntöttek: a kaliforniai járvány gyorsulása miatt Los Angeles és San Diego már bejelentette, hogy virtuális oktatással kezdi majd meg az új tanévet.