Hollandia blokkolta az EU-megegyezést
A várakozásoknak megfelelően észak–déli és nyugat–keleti törésvonalakat tárt fel az Európai Unió eredetileg kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozója, amely tegnap – lapzárta után is – folytatódott. A villámok a „takarékos négyek” informális vezére, Mark Rutte holland miniszterelnök körül csapkodtak, aki a segítségre számító déliekkel szemben erősen megnyesné a francia–német tengely javasolta krízistámogatásokat. Ugyanakkor, egyebek között, jogállamisági feltételekhez kötné az EU kifizetéseit, ami erős ellenkezésbe ütközött Magyarország, Lengyelország és Szlovénia részéről. „A vörös sarokban Hollandia van, a kék sarokban Magyarország” – foglalta össze a vitát tegnapi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint viszonylagos siker, hogy a vitatott kérdések körét több tucatról néhányra szűkítették a résztvevők.
Mindkét konfliktusforrás ismert volt már a csúcstalálkozó pénteki kezdete előtt. A kérdés, hogy az előrehaladás feledteti-e a piacokon a politikai ütközések hevességét és a még a várakozásoknál is nagyobb véleménykülönbségeket. Angela Merkel német kancellár előre felkészített rá, hogy a nézetek nagyon távol állnak egymástól, de a befektetők eddig optimisták voltak. Bár áttörést ettől a hétvégétől nem vártak a piaci szakemberek, sokan arra számítottak: lesz annyi közeledés, hogy az euró a pénteki, 1,143 körüli szintek után 2018 óta először átüsse az 1,15-os ellenállást a dollár ellenében. Óvatosságát hangoztatva a Société Générale fő devizastratégája, Kit Juckes ezt írta a csúcs előtt: „Időbe telik, és kompromisszumokba fog kerülni, de végül valószínűleg megszületik a várva várt alku.”
Az első két nap messze nem a kompromisszumképességről szólt, egymásnak feszültek az érdekcsoportok, amikor az 1800 milliárd eurós keretösszeg elosztásának feltételeiről volt szó. Ez az összeg az új hétéves költségvetésből származna, illetve rövidebb távon egy helyreállítási alapból, amely Brüsszel javaslata szerint 750 milliárd euró összegű lenne, kétharmad részben támogatás és egyharmada részben kölcsön. Mark Rutte, a holland parlament határozatával a háta mögött, szigorú feltételekhez kötné és megvétózhatóvá tenné az uniós kifizetéseket, például ha egy adott ország jogállamisága megkérdőjeleződik. A magyar miniszterelnök – ugyancsak országgyűlési támogatással – ezt a tervet határozottan ellenezte, azzal érvelve, hogy a hollandok egy teljesen új és talán az EU-szerződéssel is ellentétben álló döntési mechanizmust akarnak bevezetni. Ezt megvitatni hetekig tartana, miközben a segítségre szorulók – mint Olaszország – sürgős döntésre számítanak – mondta. „Az olaszok mellett állunk. Adjuk oda a pénzt annak, akinek szüksége van rá, ahelyett, hogy új bürokratikus akadályokat teremtünk” – tette hozzá.
Az első nap után – amikor a kifizetések mellé kemény feltételeket sürgető Mark Ruttét Bojko Boriszov bolgár kormányfő azzal vádolta meg, hogy Európa rendőre akar lenni –, a szombat azzal a kompromisszumjavaslattal indult, hogy a támogatások összegét csökkentsék 50 milliárd euróval, a tagállamok kapjanak háromnapos vétójogot egy-egy kifizetés előtt, és az ilyen vitákat az EU kormányfői vagy pénzügyminiszterei vigyék dűlőre. Kiderült azonban, hogy a takarékos négyek – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – radikálisan nagyobb csökkentést akarnak a támogatásokban. Merkel kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a beszámolók szerint szombaton láthatóan frusztráltan, korán elhagyták a tanácskozást. A csúcsot mindezek után egy nappal meghosszabbították: a plenáris ülés kétoldalú találkozók sorozata és többórás késés után tegnap délután folytatódott, és lapzártáig nem ért véget.
