Sietősen távozott a jegybankelnök

Az egyébként is érzékeny és spekulációkra alkalmas ukrajnai pénzügyi rendszerre negatívan hathat Jakiv Szmolij jegybankelnök múlt heti lemondása, és különösen annak indoklása. Az elemzők most azt találgatják, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnökének kurta-furcsa távozása miként csapódik le a hrivnya árfolyamán és a hazai gazdaság állapotán.

A nemzeti bank váratlanul leköszönő elnöke egyik nyilatkozatában tiltakozásnak nevezte saját lemondását. Mint mondta, rendszeres politikai nyomás nehezedett rá, hogy gazdaságilag megalapozatlan döntéseket hozzon. A politikusok nyomást gyakoroltak rá, hogy a jegybank kamatot mérsékeljen, értékelje le a hrivnyát és engedje el az inflációt. A központi bank nemrég csökkentette 8 százalékról 6-ra az alapkamat szintjét, ami történelmi minimum az ország 1991-es függetlenné válása óta.

Szmolij múlt heti lemondása felkavarta a piacokon az állóvizet, és megkérdőjelezte az ország elkötelezettségét a reformok mellett. Távozása azért jött hirtelen, mert korábban úgy nyilatkozott: szeretne a jegybank élén maradni mandátuma lejártáig, azaz 2025-ig. Szmolij 2018 márciusa óta töltötte be a jegybankelnöki tisztet, előtte helyettes vezető volt a nemzeti banknál.

A váratlan lemondás hírére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részéről is aggályok merültek fel, hiszen alighogy megkapta Kijev az

5 milliárd dolláros hitelrészlet első, 1,8 milliárdos részét, az ukrán fizetőeszköz máris elkezdett gyengülni, pár nap alatt számottevően csökkent az értéke a főbb valutákhoz mérten, annak ellenére, hogy az NBU július első napjaiban 170 millió dollárt vásárolt a bankközi piacon. Az év eleje óta a jegybank 3,884 milliárd dollár értékben vásárolt külföldi valutát.

Az IMF legfrissebb jelentésének gazdasági prognózisa nem túl derűlátó: az ukrán gazdaság csak 2024-re érheti el a koronavírus-járvány előtti szintet. Az idén legalább 8,2 százalékos gazdasági zuhanással számolnak, amit 2021-ben minimális, 1,1 százalékos bővülés követhet, majd pedig 4 százalékosra várják a GDP-növekedés ütemét, ha ősszel nem éri el az országot egy újabb járványhullám. Ebben a helyzetben kicsit furán is hat, hogy a kormány három szakaszban, egy év leforgása alatt 1,5 ezer hrivnyával (körülbelül 18 ezer forinttal) akarja növelni a minimálbért, ami így eléri majd a 6 ezer hrivnyát (73 ezer forint) – ettől az adóbevételek növekedését is remélik.

Ukrajna legfőbb hitelezője jelentésében azt is megjegyzi, hogy az oligarchikus körök részéről folyamatosak a reformok elleni támadások, leginkább bírósági úton próbálják akadályozni a gyökeres strukturális átalakításokat. Továbbra is súlyos problémaként jellemzik a mindent átszövő korrupciót, emellett a pénzügyi rendszer reformjának gátolását sajnálják a leginkább.

A jegybank kimutatása szerint 2020 első negyedévében 1,3 százalékkal csökkent a GDP, a nagy- és közepes vállalatok mínusza 4,9 milliárd hrivnyát (185 millió dollár) tett ki, amire 2016 óta nem volt példa. A visszaesés azért is fájó, mert a befektetések 65 százalékát ezek a nagy cégek adják. A súlyos gazdasági recesszió legfőbb oka, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett karanténintézkedések padlóra küldték a szolgáltatóipart, különösen a közlekedési iparágat és a vendéglátást, csökkentek az állami beszerzések, és visszaesett a lakossági fogyasztás is, miközben az export is zsugorodott a negatív világpiaci tendenciák miatt.