Támogatásokkal enyhítik a járvány hatásait

Rishi Sunak pénzügyminiszter tegnap mutatta be a parlament előtt a munkaerőpiac megőrzésére kidolgozott újabb tervet. Eszerint a kormány hat hónapig finanszírozza mintegy 350 ezer 18 és 24 év közötti munkavállaló minimálbérét heti 25 órás munkaidőre. A programra egyelőre 2 milliárd fontot különítettek el. A koronavírus-járvány megállítását célzó korlátozások különösen sújtották ezt a korcsoportot, és a helyzet várhatóan tovább romlik. A költségvetésből fizetik több mint 12 millió kényszerszabadságra küldött ember bérének 80 százalékát, ez a kormányzati program azonban októberig fokozatosan kifut. A pénzügyminiszter maga is többször figyelmeztetett, hogy a kormány minden erőfeszítése ellenére sem lesz képes megőrizni minden munkahelyet. Az adatok is ezt támasztják alá: a munkanélküli-segély iránti kérelmek száma májusra megduplázódott, megközelítette a 3 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig az előrejelzések szerint két számjegyűre nőhet a jelenlegi 3,9 százalékról. A brit gazdaság márciusban és áprilisban összesen 25 százalékkal zsugorodott.

„A kormány szerint nem az elbocsátásokban kell keresni a végső megoldást” – hangsúlyozta Sunak a képviselők előtt. A munkahelyek megőrzésének támogatására ezentúl ezerfontos bónuszt fizetnek a munkaadóknak minden olyan kényszerszabadságra küldött alkalmazott után, akit legalább januárig újra alkalmaznak. Ez 9,4 milliárd fontba kerülhet, szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy nem vezet új munkahelyek létrehozásához, csak segítséget nyújt azoknak a cégeknek, amelyek a nyitás után amúgy is megkezdték az alkalmazottaik újrafoglalkoztatását.

A pénzügyminiszter emellett bejelentette, hogy a kormány további 3 milliárd fontot költ a lakóházak energiahatékonyságának növelésére, és a jelenlegi 125 ezerről 500 ezer fontra emeli az ingatlanvásárlási illetékmentesség határát, hogy életet leheljen a piacba. Ez utóbbi intézkedés csak jövő március végéig marad hatályban, és 3,8 milliárd fontos bevételkieséssel jár. Ugyancsak ideiglenesen, januárig, 20-ról 5 százalékra csökkentik a vendéglátó- és turisztikai ipar által fizetendő áfát, ami további 4,1 milliárd fontos mínuszt jelent a költségvetésnek.

A szupermarketeknek nem kell klóros amerikai csirke

A készülő amerikai–brit kereskedelmi megállapodás egyik legkényesebb pontja az élelmiszer-biztonság, s a két fél közötti feszültség tovább éleződhet a brit szupermarketláncok ellenállása miatt. A brit Aldi ugyanis bejelentette, bármiben is egyezzenek meg, soha nem fog az Egyesült Államokból importált, klórral mosott csirke- és hormonkezelt marhahúst árulni. Washington ugyanakkor feltételek nélküli teljes hozzáférést követel az agrárium számára a szigetország piacához, az 55 ezer brit állattenyésztőt tömörítő szövetség viszont az Európai Uniótól örökölt szigorú szabályok fenntartását várja a londoni kormánytól. | VG