Visszatértek a megrendelők
Rekordmértékben emelkedtek az ipari megrendelések májusban Németországban. Csakhogy előtte soha nem látott mértékben zuhantak, és a járványkorlátozások oldása óta érkező gazdasági adatok mind arról tanúskodnak, hogy nagyon messze van még a kilábalás. A válságmatematika egy észben tartandó sajátosságára a napokban Robert Buckland, a Citi globális részvénystratégája is figyelmeztetett: ha egy krízisben nagyot esik egy mutató, majd százalékos értelemben ugyanakkorát emelkedik, az még mindig mélyen a korábbi alatti szint lesz. A német ipari megrendelési adatok esetében ennél rosszabb a helyzet: a májusi 10,4 százalékos ugrást márciusban és áprilisban összesen 40 százalékos zuhanás előzte meg. A visszaesés jóval nagyobb volt, mint ami a 2008–2009-es válság idején történt, és akkor másfél év kellett a teljes felépüléshez – kommentálta az adatokat Carsten Brzeski, az ING fő makroközgazdásza. „A korlátozó intézkedések feloldása V alakú megugrást hozott az aktivitásban, de a visszatérés a krízis előtti szintekre nem lesz könnyű” – írta.
A német megrendelések májusi visszapattanásának mértéke jóval elmaradt az elemzők 15 százalékos konszenzusától, pedig Németország korábbi költségvetési szigorát feladva Európa legnagyobb gazdaságösztönző programját hozta működésbe. A berlini költekezés sikerét már csak azért is árgus szemek figyelik, mert az Európai Bizottság – egy közös német–francia indítványra alapozva – az unió szintjén is egy óriási, 750 milliárd eurós – kétharmadban támogatásokból álló – kilábalási csomagot tervez, amelyet a német EU-elnökség a jövő hét végi csúcson szeretne átnyomni a „takarékos tagállamok” ellenállásán. Az ipari adatok is alátámasztották, hogy a német gazdaság egészsége jelentősen függ a kisegítendő gazdaságok vásárlóerejétől: miközben a rendelések májusi emelkedése az eurózónából 20,9 százalék volt, kívülről csak 2 százalék. A német beruházásösztönzésnek ugyanakkor az eurózónára is évekig tartó, jelentős pozitív hatása lehet: az Európai Bizottság becslése szerint idén a GDP 0,4 százaléka. A Bundesbank egy korábbi elemzése szerint azonban a külföldi hatások elsősorban a német ipari láncokba jobban beépült európai államokat támogathatják meg – mint Magyarország, Hollandia és Lengyelország –, és kevésbé a járvány megtépázta olaszokat, spanyolokat és franciákat.
A német belföldi megrendelések a külföldieknél jóval erősebben, 12,3 százalékkal nőttek májusban. A német vállalkozók azonban még messze vannak attól, hogy fellélegezhessenek. Az Ifo júniusi felmérése azt mutatta: a cégek 21 százaléka szerint a járvány okozta válság a puszta túlélésüket is veszélyezteti. A kutatóintézet csődhullámot vízionál a következő hónapokra.
