A hitelezők nemzetközi támogatásban bíznak

Tiszóczi Roland | A három legnagyobb argentin hitelező (The Ad Hoc Argentine Bond­holder Group, Argentina Creditor Committee és Exchange Bondholder Group) által alkotott csoport felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Pénzügyi Intézettel (IIF) és más nemzetközi testületekkel az államkötvények átalakításával kapcsolatos jogi záradékok módosítása céljából – jelezte az IIF szóvivője. Noha eddig úgy tűnt, hogy Argentína hajlandó eleget tenni e követeléseknek, ha azok nem járnak többletkifizetéssel, jogi részletkérdéseken mégis elcsúszhat a megállapodás.

Buenos Aires a mai napot jelölte meg határidőnek, amikor megköti a megközelítőleg 65 milliárd dolláros külföldi adósság átalakításáról szóló megállapodást. Ez a határidő minden bizonnyal kitolódik, miután a kötvénytulajdonosok egy közös ellenjavaslattal álltak elő, és egységesen a tárgyalások folytatását követelik. Nem egészen világos, hogy a hitelezők egészen pontosan milyen formában szeretnének támogatást kapni a felkeresett nemzetközi szervezetektől. Az egyértelmű, hogy a kötvénymegállapodások bármilyen jövőbeni módosításának követelményeit tartalmazó kollektív kereseti záradékok (CACs) eddig is kulcsfontosságú kérdésként merültek fel a tárgyalásokon. A kötvénytulajdonosok azért ragaszkodnak a záradékba foglalt jogi garanciák megerősítéséhez, mert szeretnék elkerülni, hogy a kormány a jövőben sajátos módszerekkel a saját érdekei szerint módosítsa a megállapodásokat, akár utólag is.

Argentína olyan kollektív kereseti záradékot szeretne elfogadtatni, amely lehetővé teszi a hitelfelvevőnek, hogy különböző kötvényeket egyben kezeljen, közös, 75 százalékos jóváhagyási küszöböt meghatározva. Ez megnehezíti, hogy egyes módosítások során a kisebbség egy jobb megállapodás reményében visszautasítsa a többség által elfogadott ajánlatot, megakasztva a módosítási folyamatot.

A három legnagyobb hitelező által alkotott csoport mellett más befektetők, köztük a BlackRock, az Ashmore és a Fidelity Management and Research, szintén felvették a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Egyesült Államok Kincstárával és a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetséggel (ICMA), kérve, hogy foglaljanak állást a Buenos Airesszel fennálló vitás kérdésekben. Noha ezek a szervezetek nem befolyásolhatják közvetlenül a kötvényszerződések tartalmát, remélik, hogy támogatásuk hozzásegít az argentin gazdasági miniszter, Martin Guzman meggyőzéséhez, hogy vállalja a jogi garanciákat. Az IMF, az Egyesült Államok Kincstára és az ICMA még nem válaszolt a megkeresésekre.

A megállapodás azért is rendkívül sürgető Argentína számára, mert lehetővé tenné, hogy az ország lehívhassa a még 2018-ban odaítélt 50 milliárd dolláros IMF-hitelt, amelyből eddig csupán 15 milliárdot használt fel.

A kötvénytulajdonosok szeretnék elkerülni, hogy a kormány utólag a saját érdekei szerint módosítsa a megállapodásokat