Beragadhatott az infláció szeptemberben
Izgalmasnak ígérkezik a hét a magyar makroadatok terén. Mától szerdáig fontos számokat ismerhetünk meg a magyar konjunktúra augusztusi állapotával kapcsolatban. Ma a kiskereskedelmi forgalom, holnap az ipari termelés, szerdán pedig a szálláshely-szolgáltatás adatait érkeznek. Különösen az ipari termelés esetében lehet majd érdemes figyelni, hogy a koronavírus-járvány miatti tavaszi leállások megváltoztatták-e az ilyenkor szokásos augusztusi leállásokat. Ha igen, akár meglepően kedvező adatokkal is találkozhatunk majd. Az viszont aggodalomra adhat okot, hogy a 4 százalékos éves visszaesésről szóló, kedvezőnek minősülő júliusi adatokat követően az uniós autóeladások ismét 18 százalékkal zuhantak éves alapon, és a szeptemberi ipari bizalmi indikátorok sem tanúskodnak nagy javulásról – óv a túlzott optimizmustól Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ stratégája.
A számos friss konjunktúraadat mellett csütörtökön a nagy figyelemmel várt szeptemberi inflációs adatot is publikálja a Központi Statisztikai Hivatal. A várakozások szerint a pénzromlás üteme 3,8-3,9 százalék lehetett éves alapon, vagyis az árindex nem mozdulhatott el előző havi szintjéről. Fogyasztói szempontból érdektelen, statisztikailag viszont fontos, hogy bázishatások miatt csökkenésnek indulhat a következő hónapokban az infláció. Az adatokat a piacon nagy várakozás előzheti meg, mivel ez némi kapaszkodót adhat ahhoz, hogy a jegybank által váratlanul 15 bázisponttal megemelt egyhetes betéti kamatok milyen irányba mozoghatnak tovább. Mivel az egyhetes betéti tenderek heti rendszerességgel zajlanak, a jegybank ennek a kamatán a normális kamatdöntő ülések nélkül is tud változtatni. Ha a várakozásoknál kedvezőbb adat érkezne, akkor – figyelembe véve az elmúlt napok forinterősödését – nem elképzelhetetlen, hogy a jegybank megpróbálja visszaállítani az egyhetes eszköz kamatát a jegybanki alapkamattal megegyező 60 bázispontra.
Az eurózónából az októberi Sentix befektetői bizalmi index, a szeptemberi olasz szolgáltatóipari BMI és a spanyol fogyasztói bizalmi index érkezik a héten. Ezekre a mutatókra azért lesz érdemes figyelni, mert az elmúlt hetekben megjelent európai bizalmi indikátorok közül több is a tavaszi lezárások után új erőre kapó gazdasági növekedés lassulását, megtorpanását vetítette előre, valamint a fogyasztói és üzleti bizalom megingását mutatta, így most az a legfontosabb kérdés, hogy folytatódik-e ez a negatív tendencia.
Európában számos augusztusi konjunktúraadatot is publikálnak majd. Németországból ipari termelési és megrendelési, valamint exportadat érkezik, továbbá Franciaországban és a járvány által leginkább sújtott Olaszországban és Spanyolországban is ipari termelési adatokat tesznek közzé. Ezenfelül az eurózóna kiskereskedelmi forgalmának változásáról is képet kaphatunk. A beérkező adatok éppúgy megerősíthetik, mint ahogy meg is ingathatják a romló növekedési kilátásokkal kapcsolatos aggodalmakat – véli Váradi Beáta, az OTP elemzője.
Mivel augusztusban már jelentősen lassult a kilábalás üteme, ezért összességében a jövő heti adatokkal kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy az euróövezet rövid távon stagnálásba fordul-e, vagy akár már a gazdasági aktivitás csökkenése is elkezdődött. Ráadásul az is árnyalja a jövőről alkotott képet, hogy Európa több országában gyorsul a koronavírus terjedése, így fontolóra vették vagy már be is vezették a nyári lazítások visszavonását.
