Hősiesen helytállt Valter Attila a Giro d’Italián

A brit Tao Geoghegan Hart nyerte a 103. Giro d’Italia országúti kerékpáros körversenyt, amelyen az MTI tudósítása szerint Valter Attila 27. lett összetettben, pályafutása első háromhetesén. A vasárnapi milánói záró időfutam a szám világbajnokának, a negyedik etapgyőzelmét arató olasz Filippo Gannának a sikerét hozta, Valter a 41. időt tekerte. Ez volt az első eset a háromhetes körversenyek történetében, hogy az összetett első két helyezettje azonos idővel vágott neki az utolsó szakasznak: 3345,2 kilométer megtétele után a rózsaszín trikós ausztrál Jai Hindley (Sunweb) és Geoghegan Hart (Ineos Grenadiers) között az első két időfutamon mért 86 századmásodperc különbség rangsorolt az előbbi javára. Így a 21. etap, a 15,7 kilométeres egyéni időfutam döntött a 103. Giro d’Italia győzteséről, a szakaszt Valter a 27. helyről várta, az összetett harmadik helyén álló holland Wilco Kelderman (Sunweb) hátránya másfél perc felett volt. A 24 éves Hindley és a 25 esztendős Hart közül papíron az utóbbi számított erősebbnek az időfutamban, és a gyors, néhány technikás kanyarral megspékelt pályán 39 másodperccel jobbnak is bizonyult. Geoghegan Hart ezzel az első olyan Giro-győztes, aki csak a végső eredményhirdetésen ölthette magára a rózsaszín trikót, emellett a legjobb fiatal versenyzőnek járó fehér trikót is kiérdemelte.

Valter Attila 49,797 kilométeres óránkénti átlagsebességgel tekerte a 41. időt, összetettben pedig a 27. helyen zárt. Korábban egy magyar kerékpáros indult háromhetes körversenyen: a hétszeres Grand Tour-résztvevő Bodrogi László legjobb összetett eredménye a 2002-es Tour de France-on elért 62. pozíció volt. Valter a Kossuth rádiónak úgy nyilatkozott: tanulni érkezett a viadalra, és örül, hogy sikeresen zárult az első háromhetese. Hangsúlyozta, nem akart célokat kitűzni úgy, hogy sosem csinált ilyet korábban, és a Giro előtt nem gondolta volna, hogy egy ilyen jó eredmény összejöhet. Viccesen hozzáfűzte: ugyanakkor ennél lehet még 26 hellyel előrébb is végezni. „Ez is benne van a pakliban. Mindig optimista voltam, most is bizakodó vagyok, és úgy érzem, nem a lehetetlen kategória. Nem fogadnék rá nagyobb összegben, hogy egyszer biztosan a dobogón végzek, vagy tudok nyerni egy ilyen versenyt, de látom, hogy lehetséges. De ellene sem fogadnék, és ez egy nagyon megnyugtató érzés” – jegyezte meg a sportoló. Elmondta azt is, hogy a szombati szakaszon elért kilencedik helye után a csapatában méltatták a versenyzését és a lélekjelenlétét, hogy volt ereje kikerülni például a négyszeres Grand Tour-győztes Vincenzo Nibalit.

A hegyi pontversenyt és így a kék trikót a portugál Ruben Guerreiro (EF) nyerte, míg a sprinterek pontversenyében – a Tour de France-on a kategóriában ugyancsak második szlovák Peter Sagant megelőzve – a négy szakaszt nyerő francia Arnaud Démare (Groupama-FDJ) érdemelte ki a ciklámen trikót. Érdekesség, hogy minden bizonnyal ez volt az utolsó háromhetese a Vuelta a Espana- és Giro-szakaszgyőzelemmel is rendelkező Adam Hansennek, aki jövő évtől már kizárólag az Ironman-versenyekre összpontosít. A Lotto Soudal 39 éves ausztrál bringásának ez volt pályafutása 29. Grand Tour-viadala. Hansen csúcstartó azzal, hogy a 2011-es Vueltától a 2018-as Giróig sorozatban húsz háromhetest teljesített, ezalatt hat egymást követő esztendőben is letekerte mindhárom nagy körversenyt.

Az olasz körverseny hagyományosan az első az esztendő háromhetesei közül, idén viszont a koronavírus-járvány miatt – és annak árnyékában – tartották októberben, részben átfedésben a kedden elrajtolt Vuelta a Espanával. Az eredeti tervek szerint májusban Budapest adott volna otthont az úgynevezett nagy rajtnak, a Grande Partenzának, és az első három szakaszt Magyarországon rendezték volna.

A záró etapon

49,8

kilométer per órával tekert

a magyar versenyző