Legyalulta a lírát a harcias török politika

A líra a tegnapi kereskedésben átszánkázott a nyolcdolláros árfolyamszinten, és folytatta a gyengülést, miután Recep Tayyip Erdogan elnök a Mohamed próféta születése alkalmából tartott ünnepi beszédében felszólította a törököket, hogy ne vásároljanak francia árukat, az „iszlámellenes gyűlöletpropaganda” befejezésére szólítva fel Emmanuel Macron francia elnököt. Az újabb rekordmélypont nem meglepő annak a fényében, hogy a negatív hazai reálkamatok már évek óta egyre gyengébb szintekre tolják a lírát. Pedig miután egy hónapja a török jegybank 8,25-ról 10,25 százalékra emelte irányadó egyhetes repokamatát, adódott egy hosszú pillanat, amikor úgy tűnt: megállítható a mélyrepülés. A napokban azonban a líra sorozatban kapta a pofonokat: előbb a jegybank nem folytatta a szigorítást, majd pedig a politikai aggodalmak ártottak: Erdogan keményen összeveszett Törökország egyes NATO-szövetségeseivel.

Az egyik szövetséges, Franciaország ellen több iszlám országban is forrnak az indulatok, miután Macron kijelentette: nem hajolnak meg az iszlám radikálisok előtt. Annak kapcsán beszélt erről, hogy két hete egy csecsen tizenéves lefejezte Samuel Paty párizsi tanárt, mert egy Mohamedet ábrázoló karikatúrával illusztrálta a szólásszabadságról tartott előadását. Kuvaitban és Katarban válaszul elkezdték leszedni az áruházi polcokról a francia termékeket. Párizs tiltakozott a bojkott ellen, de Macron a hét végén megismételte kijelentését. Erdogan erre úgy reagált, hogy francia kollégájának meg kellene vizsgáltatnia az elmeállapotát, mire a franciák visszahívták ankarai nagykövetüket. Az Európai Unióval amúgy is feszült a viszony a Földközi-tenger keleti vizein, vitatott felségterületeken végzett török olajkutatások miatt. De a törökök a napokban egy másik NATO-szövetségessel, az Egyesült Államokkal is összerúgták a port. Kiderült: a török hadsereg az S–400 orosz légvédelmi rendszert teszteli. Washington már korábban is szankciókkal fenyegette meg Törökországot, amiért a karabahi konfliktusban az azerieket segíti az örmények ellenében. „Akkor álljanak elő a szankciókkal” – hangzott erre Erdogan válasza.

E hírek több mint másfél százalékkal gyengítették tegnap a lírát a dollár ellenében, a 8,09-os szint környékére. Kisebb lehetett volna a hatás, ha a gyengeség mögött nem állnának fundamentális tényezők is, szintén nem nélkülözve a politikai szálat. A líra már több mint 25 százalékot gyengült az idén, mert a negatív reálkamatok ellenére a jegybankon folyamatos volt a kormányzati nyomás, hogy tartsa alacsonyan fő kamatát. A szeptemberi emelés során feléledtek a remények, hogy a politikusok is megelégelték a líra mélyrepülését, és monetáris szigorítási ciklus kezdődik. A múlt heti döntések azonban megerősítették, hogy nem erről van szó – írta jegyzetében Tatha Ghose, a Commerzbank feltörekvő piaci és devizastratégája. A bank a fő kamat újabb emelése helyett úgy igyekszik növelni az átlagos bankközi kamatot, hogy megduplázta az eddig 150 bázispontos kamatfolyosó szélességét, ez azonban aligha fog segíteni a lírán – vélte az elemző. Mindez megerősíti, hogy a jegybank mögöttes „politikai mandátuma” nem változott, vagyis a líra további erős gyengülésére lehet számítani – tette hozzá.