Növekvő kockázatokat lát az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói közleményükben megerősítették, hogy a finanszírozási feltételek továbbra is kedvezők a gazdasági fellendülés támogatásához, és a tervezett inflációs pályára vonatkozóan ellensúlyozzák a járvány negatív hatását. A bank ennek megfelelően a betéti kamatlábat változatlanul, a rekordalacsony mínusz 0,5 százalékon hagyta, és nem módosított a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) paraméterein sem. A korábban jövő júniusig meghosszabbított program keretében a bank rekordmennyiségű adósságot vásárol, ugyanakkor arra ösztönzi a kormányokat, hogy költségvetési eszközeikkel ők is segítsék a gazdaságot. Az eddig meghozott intézkedéseket egyelőre elegendőnek ítélte meg az EKB, de világosan kifejezte: decemberi makrogazdasági előrejelzéseinek ismeretében felülvizsgálja a politikáját. A bank kommentárjai megerősítették az elemzői várakozásokat, hogy a következő, december 10-i ülésen az 1350 milliárd eurós PEPP program további meghosszabbításáról és kibővítéséről születik majd döntés, mert a koronavírus második hullámának megfékezésére irányuló ismételt korlátozások visszafogják az eurózóna 19 országának gazdaságát, különösen a szolgáltatási szektort, recessziós félelmeket keltve.

Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján szintén a járványkorlátozásoknak az euróövezet rövid távú gazdasági kilátásaira gyakorolt egyértelműen negatív hatásait hangsúlyozta. Hozzátette: bár a bank március óta tett ösztönző intézkedései segítik a gazdasági kilábalást, a kockázatok jelentősen megnövekedtek. Az EKB elnöke arra a kérdésre egyelőre nem tudott válaszolni, hogy a harmadik negyedéves visszapattanás után ismét recesszióba fordulhat-e az euróövezet gazdasági teljesítménye. A központi bank döntése és kommentárjai után mindenesetre az euró négyhetes mélypontra csúszott a dollár ellenében, 1,166 környékére.

Lagarde helyzetértékelését támasztja alá az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG EcFin) legfrissebb, az euróövezetre és az Európai Unióra vonatkozó gazdasági hangulatindexe is. Eszerint a május óta tartó folyamatos javulás után októberben stagnált a gazdasági hangulat a térségben. A DG EcFin októberi euróövezeti gazdasági hangulatindexe (Economic Sentiment Indicator, ESI) 90,9 pont volt, ugyanúgy, mint szep-temberben, míg az Európai Unió 27 tagállamában az októberi ESI a szeptemberi 90 ponttal megegyező. Ez az érték jobb a szakértők által vártnál, ők ugyanis romló, 89,5 pontos októberi euróövezeti ESI-adatra számítottak. Javult Németország és Olaszország ESI-mutatója (1,5, illetve 1,2 ponttal), lényegében stagnált Spanyolországé, miközben például a francia adat 4,5 ponttal romlott. A mutatók országonként eltérő változása két fő okra vezethető vissza: egyrészt a járvány második hullámának nagysága befolyásolja a gazdasági hangulatot, másrészt az is hatással lehet, hogy mekkora helyreállítási támogatásra számít az adott ország. Fontos, hogy a hangulati mutató romlása annak ellenére is a gazdasági teljesítmény növekedésének várható lassulására utal, hogy a járvány második hullámának következményei még nem érhetők tetten számos makrogazdasági mutató alakulásában. Így például Németországban a vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküliek száma októberben, és már a negyedik egymást követő hónapban jegyeztek fel visszaesést.

Az EKB

betéti kamata

– 0,5

százalék maradt