Padlóra kerültek az európai szolgáltatások

A z utóbbi hetekben az európai országok sorban vezettek be újabb korlátozásokat, mégsem sikerült megfékezni a koronavírus gyors terjedését. Az eurózóna pénteken esedékes harmadik negyedéves GDP-adatai várhatóan visszapattanást mutatnak a járvány okozta óriási recesszió után, de az utolsó negyedév első jelentős mérőszámai azt jelzik, hogy a kilábalás máris megtörhetett. Az euróövezet gazdasági aktivitása a szeptemberi gyenge élénkülés után októberben lanyhult: az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) a múlt havi 50,4 pontról a stagnálást jelző 50-es vonal alá, 49,4 pontra bukott. „Innentől nagyon bizonytalan a pálya” – kommentálta Bert Colijn, az ING fő eurózóna-közgazdásza. Miközben a koronavírusos esetek száma aggasztóan emelkedik, nem zárhatók ki az újabb korlátozó intézkedések, a BMI pedig megerősíti, hogy a rettegett duplázott visszaesés felé tarthatunk – tette hozzá.

Az adatok az előző havi trendek felerősödését mutatják. Európa legnagyobb gazdasága, a német, sokkal jobban teljesít, mint a másodikak, a franciák, és az euróövezet átlagosan. De még a németeknél is megfigyelhető, hogy a járvány kettészakította a gazdaságot. Az eurózóna járványkorlátozások sújtotta szolgáltatási szektora még mélyebbre csúszott a visszaesési zónában: indexe az októberi 48-ról 46,2 pontra esett. Eközben az övezet ipari aktivitása 53,7-ről 54,4 pontra gyorsult, főképp a német termelők megle­pően robusztus teljesítményének köszönhetően. A német ipari BMI a már szeptemberben is erős 56,4 pontról októberben 58 pontra szökött fel, ami két és fél éve a legizmosabb adat. A szolgáltatási szektor tekintetében azonban még a németek is visszaesést produkáltak: 50,6-ről 48,9 pontra. Franciaország ipara eközben alig élénkült, a szolgáltatási indexe 48,5 pontról 47,3-re gyengült.

Az IHS Markit fő közgazdásza, Chris Williamson is arra figyelmeztetett, hogy az adatok alapján a W alakzat, az ismételt visszaesés fenyegeti az euróövezetet. Miközben a járvány súlyosan visszaveti a vendéglátást, a különbségek mélyülnek az euróövezeten belül: a német ipar például az utóbbi 25 évben csak kétszer volt nagyobb lendületben, mint most. „A recesszióba való visszacsúszás kilátása növelni fogja a nyomást az Európai Központi Bankon (EKB), hogy még több gazdasági ösztönzéssel álljon elő” – idézte Williamsont az IHS közleménye. A kormányokon szintén nő a nyomás, hogy költségvetési eszközökkel ellensúlyozzák a járványkorlátozások negatív gazdasági hatásait, amelyek októberben súlyosbodtak, és a jövő hónapban még rosszabbá válhat a helyzet – tette hozzá a közgazdász. Az EKB legközelebb csütörtökön dönt a kamatairól, de elemzői vélemények szerint nem valószínű, hogy tovább csökkenti mínusz félszázalékos irányadó rátáját, vagy december előtt felpörgeti az állampapír-vásárlásait, amikor már több információval rendelkezik majd a gazdaságot ért károkról és inflációs hatásaikról. Valószínűleg már a csütörtöki ülésén világos jelzést ad a bank az eszközvásárlások kiterjesztéséről – írta a Raiffeisen heti kötvénypiaci kitekintőjében Gottfried Steindl pénzügyi elemző. Ha az euró túl gyorsan erősödne a dollár ellenében, az EKB a kamatcsökkentés fegyveréhez nyúlhat – írta jegyzetében Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank vezető devizaelemzője.