BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Van, aki fellélegezhet, van, aki nem

Az Európai Unióval megkötött kereskedelmi megállapodás ellenére súlyos nehézségekkel kell szembenézniük a brit vállalatoknak január 1-jétől. A halászok érzik a leginkább áldozatnak magukat – nem is alaptalanul.

Nyilvánosságra hozták a hét végén az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatait rendező 1246 oldalas dokumentumot. Az uniós nagykövetek nem emeltek kifogást az egyezmény ellen, így azt a napokban várhatóan támogatják majd a tagállamok, a brit alsóházat pedig január 30-ra hívták össze szavazásra.

Az egyezmény értelmében, ha a termékek megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak, akkor sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd a kétoldalú árukereskedelmet. A szabványok kölcsönös elismerése azonban nem része a megállapodásnak, az uniós piacra szánt brit termékeket külön hitelesíteni kell, és jókora adminisztrációs terhet és többletköltséget okoz majd a vámáru-nyilatkozatok kitöltése is. A határoknál fennakadásokat okozhat a kötelező vámellenőrzés, ebből a britek a múlt héten már kaptak némi ízelítőt, amikor Franciaország lezárta Calais-t a teherforgalom előtt. Mivel az egyezményt alig pár nappal a hatálybalépése előtt hozták nyilvánosságra, a brit vállalatok most azért könyörögnek, hogy kaphassanak némi haladékot az átálláshoz.

A brit autóipar jövője számára különösen fontos volt a megállapodás. Az egyezmény értelmében helyi eredetűnek minősül, és mentesül a vámok alól minden, az Egyesült Királyságban vagy az EU-ban gyártott alkatrész. A benzines és dízelautóknál a késztermékeknek legalább 55 százalékban helyi eredetűeknek kell lenniük – ez 5 százalékponttal magasabb annál, amennyit a gyártók és a britek szerettek volna. Az elektromos és a hibrid autók­nál ez az arány 40 százalék, ez 10 százalékponttal több, mint amit London kért. 2023-ig az akkumulátorok 70 százaléka, elektromos és hibrid autóknál pedig a 60 százaléka lehet külföldi eredetű, ám 2024 és 2026 között ez az arány 50, illetve 55 százalékra csökken, mert a tervek szerint addigra jócskán megnövelik majd az európai akkumulátorgyártást.

A brit GDP 10 százalékát adó feldolgozóipar mentesül a vámok alól, számukra a megnövekedett papírmunka és a változó szabályok, valamint a termékek külön uniós engedélyeztetése okoz majd problémát. Megnyugodhatnak a kiskereskedők is, akik attól tartottak, hogy a vámok miatt emelkedő importköltségeket kénytelenek lesznek áthárítani a fogyasztókra. Ennek elkerülése különösen a szupermarketláncok számára fontos, hiszen 2019-es adatok szerint az Egyesült Királyságban elfogyasztott élelmiszerek több mint negyede az EU-ból származik. Megkönnyebbüléssel fogadták a megállapodás hírét a brit mezőgazdasági termelők és a whiskygyártók is, mert a vámmentességnek köszönhetően a termékeik ezután is versenyképesek maradnak az uniós piacon, ahová az ország teljes agrárkivitelének több mint 60 százaléka irányul. A szállítmányozók viszont rosszul jártak, mert az egyezmény erősen korlátozza az uniós működésüket, a halászok pedig egyenesen azzal vádolják Boris Johnson kormányát, hogy feláldozta őket az egyezményért. Bár a halászat gazdasági szempontból jelentéktelen – a brit GDP 0,1 százalékát adja –, a Brexit egyik fő jelszava az volt, hogy az ország visszaszerzi szuverenitását a vizei felett. Az alku értelmében öt és fél év alatt 25 százalékkal csökken az uniós flotta által kifogható hal mennyisége, utána pedig a britek akár teljesen ki is tilthatják az európaiakat a vizeikről, de ekkor hasonló ellenlépéssel kell számolniuk, és azzal, hogy az EU vámot vet ki a brit halra (vagy esetleg más termékekre).

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.