Van, aki fellélegezhet, van, aki nem
Nyilvánosságra hozták a hét végén az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatait rendező 1246 oldalas dokumentumot. Az uniós nagykövetek nem emeltek kifogást az egyezmény ellen, így azt a napokban várhatóan támogatják majd a tagállamok, a brit alsóházat pedig január 30-ra hívták össze szavazásra.
Az egyezmény értelmében, ha a termékek megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak, akkor sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd a kétoldalú árukereskedelmet. A szabványok kölcsönös elismerése azonban nem része a megállapodásnak, az uniós piacra szánt brit termékeket külön hitelesíteni kell, és jókora adminisztrációs terhet és többletköltséget okoz majd a vámáru-nyilatkozatok kitöltése is. A határoknál fennakadásokat okozhat a kötelező vámellenőrzés, ebből a britek a múlt héten már kaptak némi ízelítőt, amikor Franciaország lezárta Calais-t a teherforgalom előtt. Mivel az egyezményt alig pár nappal a hatálybalépése előtt hozták nyilvánosságra, a brit vállalatok most azért könyörögnek, hogy kaphassanak némi haladékot az átálláshoz.
A brit autóipar jövője számára különösen fontos volt a megállapodás. Az egyezmény értelmében helyi eredetűnek minősül, és mentesül a vámok alól minden, az Egyesült Királyságban vagy az EU-ban gyártott alkatrész. A benzines és dízelautóknál a késztermékeknek legalább 55 százalékban helyi eredetűeknek kell lenniük – ez 5 százalékponttal magasabb annál, amennyit a gyártók és a britek szerettek volna. Az elektromos és a hibrid autóknál ez az arány 40 százalék, ez 10 százalékponttal több, mint amit London kért. 2023-ig az akkumulátorok 70 százaléka, elektromos és hibrid autóknál pedig a 60 százaléka lehet külföldi eredetű, ám 2024 és 2026 között ez az arány 50, illetve 55 százalékra csökken, mert a tervek szerint addigra jócskán megnövelik majd az európai akkumulátorgyártást.
A brit GDP 10 százalékát adó feldolgozóipar mentesül a vámok alól, számukra a megnövekedett papírmunka és a változó szabályok, valamint a termékek külön uniós engedélyeztetése okoz majd problémát. Megnyugodhatnak a kiskereskedők is, akik attól tartottak, hogy a vámok miatt emelkedő importköltségeket kénytelenek lesznek áthárítani a fogyasztókra. Ennek elkerülése különösen a szupermarketláncok számára fontos, hiszen 2019-es adatok szerint az Egyesült Királyságban elfogyasztott élelmiszerek több mint negyede az EU-ból származik. Megkönnyebbüléssel fogadták a megállapodás hírét a brit mezőgazdasági termelők és a whiskygyártók is, mert a vámmentességnek köszönhetően a termékeik ezután is versenyképesek maradnak az uniós piacon, ahová az ország teljes agrárkivitelének több mint 60 százaléka irányul. A szállítmányozók viszont rosszul jártak, mert az egyezmény erősen korlátozza az uniós működésüket, a halászok pedig egyenesen azzal vádolják Boris Johnson kormányát, hogy feláldozta őket az egyezményért. Bár a halászat gazdasági szempontból jelentéktelen – a brit GDP 0,1 százalékát adja –, a Brexit egyik fő jelszava az volt, hogy az ország visszaszerzi szuverenitását a vizei felett. Az alku értelmében öt és fél év alatt 25 százalékkal csökken az uniós flotta által kifogható hal mennyisége, utána pedig a britek akár teljesen ki is tilthatják az európaiakat a vizeikről, de ekkor hasonló ellenlépéssel kell számolniuk, és azzal, hogy az EU vámot vet ki a brit halra (vagy esetleg más termékekre).
