késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hidegháborús katonai objektumot rejt Magyarország legnagyobb hegysége – az egykori rakétabázis döbbenetes képest fest – videó!
Az egykori tardonai laktanya a Magyar Néphadsereg 105. Honi Légvédelmi Rakétaezredének része volt. Az ezred 1961 és 1990 között működött, 1990-ben pedig teljesen felszámolták – írja a Heol.
Az ezred több osztályra tagolódott, és több helyőrsége is volt. A Tardona melletti telepítésnél kezdetben technikailag az Sz–75M Dvina típusú légvédelmi rakétákat alkalmazták, majd később, 1984-től a korszerűbb Sz–75M3-OP Volhov rendszerrel.
Az urbexes és blogforrások leírásai szerint a laktanya két részre oszlott, és egy főút választotta el egymástól a kettőt. Az egyik oldalon volt a „lakó-, szolgálati, iroda- és étkezési rész” – azaz az őrszoba, az irodák, a tiszti lakások, az étkező, a szállások –, a másik oldalon pedig a technikai részlegek helyezkedtek el.
A laktanya nemcsak katonai létesítmény volt, hanem a környék falvainak életében komoly társadalmi-gazdasági szerepet töltött be.
A honvédség aktív részt vállalt a helyi iskola és óvoda fenntartásában, és a laktanyához kötődő működés elősegítette ezek fejlődését. A „tiszti telep” nevet viselő lakóövezetben a tiszti családok laktak, ezek az épületek később magánlakásokként funkcionáltak.
A laktanya jelenléte növelte a falu gazdasági aktivitását: az ott dolgozó katonák és családjaik helyben vásároltak, éltek, komoly kapcsolatok alakultak ki a falusi lakosokkal.
A helyi sport (pl. labdarúgás) is támogatást kapott: a laktanya „Honvéd” csapatot is fenntartotta egy időben Tardona környékén.
Tardona környékén Jókai is rejtőzködött
1849 augusztusában, a világosi fegyverletétel után Jókai Mórnak – mint a szabadságharc egyik ismert alakjának és a „forradalmi sajtó” emberének – menekülnie kellett. A Habsburg-hatóságok körözték, ezért Jókai hosszabb ideig bujkált a Bükk hegységben, többek között Tardonának és környékének (Tardona, Dédestapolcsány, Lillafüred) erdeiben és rejtekhelyein. A tardonai erdők és a falu népe menedéket nyújtott neki: erdei barlangban töltött rejtőzködése során a helyiek segítették élelemmel, ruhával, és annak ellenére sem adták fel, hogy tudták, kit rejtegetnek. A helyi hagyomány szerint egy tardonai juhász vagy favágó rejtegette, és Jókai hálából később is emlegette a falut.
Jókai később több művében is megemlékezett a Bükk vidékéről, illetve a bujdosás élményeiről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.