Inflációs kérdőjelek az euróövezetben

A negyedik negyedéves, az előző évitől 3,7 százalékkal elmaradó GDP-adat részletes összetételét holnap ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal. Az elemzői konszenzusnál kedvezőbb adat jelentős részben jó eséllyel a szolgáltató szektorhoz kötődhetett, de szerepet játszhatott az is, hogy a korlátozások csak a negyedév egy részét érintették, valamint a „sötét ló”, a Brexit miatti készletezés is – véli az OTP Elemzési Központ szakértője, Eppich Győző. Mivel 2021 első negyedévének egészét érintik a korlátozások, valamint, figyelembe véve a globális csiphiány autógyártásra és elektronikai eszközök gyártására – a két legnagyobb feldolgozóipari ágazat – vonatkozó negatív hatását, könnyen elképzelhető, hogy a váratlanul erős negyedik negyedéves adatot egy jóval mérsékeltebb első negyedév követheti.

Az eurózóna januári, a várt 0,5 helyett 0,9 százalékos inflációs adata alaposan meglepte az elemzőket, ráadásul a tagországok többségében a vártnál jobban emelkedtek az árak. Ennek tükrében érdemes lesz figyelni holnap a kijövő februári számokat, különösen a globálisan erősödő inflációs félelmek és hosszú hozamemelkedés közepette. A januári nagy meglepetésben komoly szerepe lehetett, hogy decemberben a lezárások miatt a ruházati termékek árai a szokásos szezonális hatásoknál nagyobb mértékben csökkentek; a no-vember–január közötti árcsökkenés mértéke viszont megfelelt a historikus mértéknek. Ez azt jelenti, hogy a normál szezonalitásnál nagyobb decemberi visszaesést egy, a normál szezonalitásnál kisebb árcsökkenés követte januárban. Ez az egyszeri hatás azonban a februárt már nem fogja érinteni, így feltehetően nem kell az 1 százalékos konszenzusnál magasabb adatra számítani.

Az Egyesült Államokban decemberben látott kedvezőtlen munka­erőpiaci folyamatokat követően januárban már elkezdődött a helyreállás, és ez a tendencia, úgy tűnik, februárban is folytatódott. A várakozások szerint közel 150 ezerrel bővült a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma, ám a lezárások által leginkább sújtott szolgáltató szektorban továbbra sem állt vissza az élet a rendes kerékvágásba, így a növekedés üteme továbbra is visszafogott. A foglalkoztatottak száma még mindig 10 millióval kevesebb, mint a járvány berobbanása előtt volt. A várakozások szerint az átoltottsággal enyhülő korlátozások – a tervezett újabb költségvetési stimulussal együtt – segítik majd a munkaerőpiac helyreállását, így az év végére 4,5 százalék körüli szintre csökkenhet a most 6 százalék feletti munkanélküliségi ráta Váradi Beáta OTP-stratéga becslése szerint.

Az amerikai munkaerőpiaccal kapcsolatos másik aktuális kérdés a demokraták által tervezett minimálbér-emelés sorsa, amelynek keretében a 7,25 dolláros minimális órabér fokozatosan, öt év alatt 15-re emelkedne. Ez nem minden államban okozna változást, hiszen több helyen a szövetséginél magasabb szinten van az előírt minimálbér, ám azokban az államokban, ahol ennél alacsonyabb, effektív elbocsátásokhoz vezet majd, illetve begyűrűzik a fogyasztói árakba, tovább növelve az egyébként is egyre erősödő árnyomást.

Az infláció felpörgéséhez vezet, ha az elköltetlen összegek egyszerre szabadulnak a piacra